„Szárd Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: tl:Kaharian ng Sardinia |
|||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
A [[19. század]]ban mint az egyetlen önálló és katonailag szervezett itáliai állam, a Szárd Királyság az [[Itália]] függetlenségéért és egységéért folytatott katonai, politikai és diplomáciai harc ''(risorgimento)'' vezetője volt. [[Károly Albert szárd–piemonti király|Károly Albert király]] azonban az [[1849]]-es osztrák-olasz háborúban súlyos vereséget szenvedett [[Joseph Wenzel Radetzky|Radetzky]] csapataitól. Csak a [[Camillo Cavour]] szárd–piemonti miniszterelnök által létrehozott francia-olasz szövetségnek sikerült az [[1859]]-es [[osztrák-szárd-francia háború]] során [[Osztrák Császárság|Ausztriától]] megszerezni [[Lombardia|Lombardiát]], de ennek fejében a Szárd Királyság [[1860]]-ban a [[Nizzai Grófság]]ot és a [[Savoyai Hercegség]]et átengedni kényszerült [[Franciaország]]nak. |
A [[19. század]]ban mint az egyetlen önálló és katonailag szervezett itáliai állam, a Szárd Királyság az [[Itália]] függetlenségéért és egységéért folytatott katonai, politikai és diplomáciai harc ''(risorgimento)'' vezetője volt. [[Károly Albert szárd–piemonti király|Károly Albert király]] azonban az [[1849]]-es osztrák-olasz háborúban súlyos vereséget szenvedett [[Joseph Wenzel Radetzky|Radetzky]] csapataitól. Csak a [[Camillo Cavour]] szárd–piemonti miniszterelnök által létrehozott francia-olasz szövetségnek sikerült az [[1859]]-es [[osztrák-szárd-francia háború]] során [[Osztrák Császárság|Ausztriától]] megszerezni [[Lombardia|Lombardiát]], de ennek fejében a Szárd Királyság [[1860]]-ban a [[Nizzai Grófság]]ot és a [[Savoyai Hercegség]]et átengedni kényszerült [[Franciaország]]nak. |
||
[[1860]]-ban újabb felkelések révén megdöntötték az itáliai osztrák fejedelmek uralmát, [[Toszkána]], [[ |
[[1860]]-ban újabb felkelések révén megdöntötték az itáliai osztrák fejedelmek uralmát, [[Toszkána]], [[Parma]], [[Modena]] és [[Romagna]] új vezetése csatlakozott a Szárd–Piemonti Királysághoz. [[Giuseppe Garibaldi]] csapatainak a [[Két Szicília Királysága|Nápoly-Szicíliai Királyság]] ellen intézett merész támadásai felszabadították [[Szicília|Szicíliát]] és Dél-Olaszországot. |
||
[[1861]]-ben [[II. Viktor Emánuel olasz király|II. Viktor Emánuel szárd–piemonti király]] felvette az olasz királyi ''(Ré d'Italia)'' címet, és a Szárd–Piemonti Királyságot beolvasztotta az egységes [[Olasz Királyság]]ba. |
[[1861]]-ben [[II. Viktor Emánuel olasz király|II. Viktor Emánuel szárd–piemonti király]] felvette az olasz királyi ''(Ré d'Italia)'' címet, és a Szárd–Piemonti Királyságot beolvasztotta az egységes [[Olasz Királyság]]ba. |
||
A lap 2010. szeptember 4., 12:13-kori változata
A Szárd–Piemonti Királyság, vagy Szárd Királyság itáliai állam volt 1720-tól 1861-ig. Teljes neve Szardínia, Ciprus és Jeruzsálem Királysága, Savoya és Montferrat Hercegsége , Piemont Fejedelemsége, franciául Royaume de Sardaigne, Chypre et Jérusalem, Duché de Savoie et Montferrat, Principauté de Piémont, röviden Royaume de Sardaigne et Piémont. olaszul: Regno di Cipro, Gerusalemme e Armenia; Ducato di Savoia e Monferrato, Chablais, Aosta e Genova; Principato di Piemonte ed Oneglia, röviden Regno Sardo-Piemontese.
Története
.jpg)
Savoya hercege, II. Viktor Amadé 1713-ban a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti békeszerződésben megkapta Szicília királyának címét, erről azonban 1718-ban a londoni szerződés értelmében le kellett mondania a spanyol király javára.
1720-ban Viktor Amadé (aki Savoya hercegeként a Német-római Birodalom hűbérese volt) kárpótlásul megkapta a Habsburg Birodalomhoz tartozó Szardínia szigetét VI. Károly német-római császártól, aki elismerte őt Szardínia királyának. Az új állam, a Szárd Királyság ekkor Savoya, Piemont, Nizza és Szardínia tartományokból állt. Fővárosává a piemonti Torinót tették meg. Szardíniát alkirály igazgatta helytartóként, ezért az államot – megkülönböztetésül a korábbi szardíniai királyságoktól – Szárd–Piemonti Királyságnak is nevezték.
1792-ben a forradalmi Franciaország csapatai megszállták a királyság egy részét. 1796-ban Bonaparte Napóleon a királyát Nizza és Savoya átadására kényszerítette, majd 1802-ben Piemontot is Franciaországhoz csatolta. A Bécsi Kongresszus 1814-ben helyreállította az állam területi egységét, és hozzácsatolta a Genovai Köztársaság területét is.
A 19. században mint az egyetlen önálló és katonailag szervezett itáliai állam, a Szárd Királyság az Itália függetlenségéért és egységéért folytatott katonai, politikai és diplomáciai harc (risorgimento) vezetője volt. Károly Albert király azonban az 1849-es osztrák-olasz háborúban súlyos vereséget szenvedett Radetzky csapataitól. Csak a Camillo Cavour szárd–piemonti miniszterelnök által létrehozott francia-olasz szövetségnek sikerült az 1859-es osztrák-szárd-francia háború során Ausztriától megszerezni Lombardiát, de ennek fejében a Szárd Királyság 1860-ban a Nizzai Grófságot és a Savoyai Hercegséget átengedni kényszerült Franciaországnak.
1860-ban újabb felkelések révén megdöntötték az itáliai osztrák fejedelmek uralmát, Toszkána, Parma, Modena és Romagna új vezetése csatlakozott a Szárd–Piemonti Királysághoz. Giuseppe Garibaldi csapatainak a Nápoly-Szicíliai Királyság ellen intézett merész támadásai felszabadították Szicíliát és Dél-Olaszországot.
1861-ben II. Viktor Emánuel szárd–piemonti király felvette az olasz királyi (Ré d'Italia) címet, és a Szárd–Piemonti Királyságot beolvasztotta az egységes Olasz Királyságba.
