„Lamináris áramlás” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a eliras jav. |
|||
3. sor: | 3. sor: | ||
A '''lamináris''' kifejezést a [[folyadék]]ok és [[gáz]]ok mechanikája használja, az áramló [[közeg]] belső mozgásának leírására. [[Latin]] eredetű szó, jelentése: ''réteges''. |
A '''lamináris''' kifejezést a [[folyadék]]ok és [[gáz]]ok mechanikája használja, az áramló [[közeg]] belső mozgásának leírására. [[Latin]] eredetű szó, jelentése: ''réteges''. |
||
== |
== Az áramlás jellemzői == |
||
Az áramló közegeket jellemzi a közeg [[sebesség]]e, és az adott keresztmetszeten időegység alatt átáramló mennyiség. Ideális esetben, ha nem számolunk a közeg belső [[súrlódás]]ával és a környezettel létrejött kölcsönhatással (például súrlódás a csőfallal), akkor az áramlást homogénnek tekintjük, feltételezzük, hogy a folyadék vagy gáz minden részecskéje azonos sebességgel mozog. Ez a valóságban nem így van, a csőfalnál a részecskék sebessége végtelenül kicsinek tekinthető a súrlódási viszonyok miatt, az áramlás belsejében pedig az áramló közeg jellemzőitől, az áramlási sebességtől, az áramlási keresztmetszet méretétől és alakjától függ. |
Az áramló közegeket jellemzi a közeg [[sebesség]]e, és az adott keresztmetszeten időegység alatt átáramló mennyiség. Ideális esetben, ha nem számolunk a közeg belső [[súrlódás]]ával és a környezettel létrejött kölcsönhatással (például súrlódás a csőfallal), akkor az áramlást homogénnek tekintjük, feltételezzük, hogy a folyadék vagy gáz minden részecskéje azonos sebességgel mozog. Ez a valóságban nem így van, a csőfalnál a részecskék sebessége végtelenül kicsinek tekinthető a súrlódási viszonyok miatt, az áramlás belsejében pedig az áramló közeg jellemzőitől, az áramlási sebességtől, az áramlási keresztmetszet méretétől és alakjától függ. |
||
== Lamináris áramlás == |
== Lamináris áramlás == |
||
[[Fájl:Laminar and turbulent flows.svg|bélyegkép|jobbra|250px| |
[[Fájl:Laminar and turbulent flows.svg|bélyegkép|jobbra|250px|Lamináris (a) és turbulens (b) áramlás rajza]] |
||
Laminárisnak nevezzük az áramlást, ha a közeg rétegesen áramlik, mintha végtelen számú koncentrikus cső mozogna, tehát a részecskék mozgási iránya az áramlással párhuzamos, annak az áramlás irányára merőleges összetevője nincs, de a különböző rétegek sebessége az áramlás határához mért távolságtól függően különböző. |
Laminárisnak nevezzük az áramlást, ha a közeg rétegesen áramlik, mintha végtelen számú koncentrikus cső mozogna, tehát a részecskék mozgási iránya az áramlással párhuzamos, annak az áramlás irányára merőleges összetevője nincs, de a különböző rétegek sebessége az áramlás határához mért távolságtól függően különböző lehet. |
||
Ellentéte a [[turbulens áramlás]]. |
Ellentéte a [[turbulens áramlás]]. |
A lap 2010. július 10., 20:35-kori változata
A lamináris kifejezést a folyadékok és gázok mechanikája használja, az áramló közeg belső mozgásának leírására. Latin eredetű szó, jelentése: réteges.
Az áramlás jellemzői
Az áramló közegeket jellemzi a közeg sebessége, és az adott keresztmetszeten időegység alatt átáramló mennyiség. Ideális esetben, ha nem számolunk a közeg belső súrlódásával és a környezettel létrejött kölcsönhatással (például súrlódás a csőfallal), akkor az áramlást homogénnek tekintjük, feltételezzük, hogy a folyadék vagy gáz minden részecskéje azonos sebességgel mozog. Ez a valóságban nem így van, a csőfalnál a részecskék sebessége végtelenül kicsinek tekinthető a súrlódási viszonyok miatt, az áramlás belsejében pedig az áramló közeg jellemzőitől, az áramlási sebességtől, az áramlási keresztmetszet méretétől és alakjától függ.
Lamináris áramlás
Laminárisnak nevezzük az áramlást, ha a közeg rétegesen áramlik, mintha végtelen számú koncentrikus cső mozogna, tehát a részecskék mozgási iránya az áramlással párhuzamos, annak az áramlás irányára merőleges összetevője nincs, de a különböző rétegek sebessége az áramlás határához mért távolságtól függően különböző lehet.
Ellentéte a turbulens áramlás.