„Pompéry János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Forrás: forrás linkesítése, katrendezés, defsort |
→Életpályája: kis bőv |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
==Életpályája== |
==Életpályája== |
||
Miskolcon, Pesten és Eperjesen tanult. 1842-ben ügyvédi vizsgát tett. 1847-ben [[Marcaltő]]n [[ügyvéd]], 1848 – 49-ben belügyminisztériumi titkár, majd országgyűlési képviselő volt. 1850 és 1852 között [[Bécs]]ben élt. 1853-tól a [[Pesti Napló]] munkatársaként, majd 1857- |
Miskolcon, Pesten és Eperjesen tanult. 1842-ben ügyvédi vizsgát tett. 1847-ben [[Marcaltő]]n [[ügyvéd]], 1848 – 49-ben belügyminisztériumi titkár, majd országgyűlési képviselő volt. 1850 és 1852 között [[Bécs]]ben élt. 1853-tól a [[Pesti Napló]] munkatársaként, majd 1856. december 9-től 1857. december 9-ig szerkesztőjeként dolgozott. 1861. január 1-jével megalapította a Magyarország című lapot, amelyet 1862. május 16-ig szerkesztett. Ezután az [[Ország (időszaki lap)|Ország]] című lap szerkesztője volt Pesten 1862. október 15. és 1863. április 15. között. Tevékenyen vett részt a [[Magyar Általános Biztosító Társaság]] munkájában. Folyóiratokban több cikke és elbeszélése jelent meg az [[1840-es évek|1840-es]] és [[1850-es évek]] folyamán. [[Vajda János]] baráti köréhez tartozott. 1859-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává választották. |
||
==Főbb művei== |
==Főbb művei== |
A lap 2010. június 24., 16:28-kori változata
Pompéry János (Miskolc, 1819. június 21. – Budapest, 1884. szeptember 28.) magyar író, újságíró, az MTA levelező tagja (1859).
Életpályája
Miskolcon, Pesten és Eperjesen tanult. 1842-ben ügyvédi vizsgát tett. 1847-ben Marcaltőn ügyvéd, 1848 – 49-ben belügyminisztériumi titkár, majd országgyűlési képviselő volt. 1850 és 1852 között Bécsben élt. 1853-tól a Pesti Napló munkatársaként, majd 1856. december 9-től 1857. december 9-ig szerkesztőjeként dolgozott. 1861. január 1-jével megalapította a Magyarország című lapot, amelyet 1862. május 16-ig szerkesztett. Ezután az Ország című lap szerkesztője volt Pesten 1862. október 15. és 1863. április 15. között. Tevékenyen vett részt a Magyar Általános Biztosító Társaság munkájában. Folyóiratokban több cikke és elbeszélése jelent meg az 1840-es és 1850-es évek folyamán. Vajda János baráti köréhez tartozott. 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.
Főbb művei
- Beszélyek (elb. I – II., Pest, 1853);
- A telivér (vígjáték, Pest, 1859).
Irodalom
- Jókai Mór: P. J. (Kisf. Társ. Évl. 7., Pest, 1871 – 73);
- Joannovics György: Emlékbeszéd P. J. felett (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1887).
Forrás
- Magyar életrajzi lexikon 1900–1990. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest, 2001, Arcanum.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest, 1905, Hornyánszky Viktor. On-line elérés