„Karácsony János (festő)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 13. sor: | 13. sor: | ||
* [http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?szam=200505&id=438&d=2005/05/ Székelyföld Kulturális Folyóirat] |
* [http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?szam=200505&id=438&d=2005/05/ Székelyföld Kulturális Folyóirat] |
||
* Gyergyó neves emberei (I. kötet, Gyergyószentmiklós, 2008) |
* Gyergyó neves emberei (I. kötet, Gyergyószentmiklós, 2008) |
||
{{csonk-dátum|csonk-festő|2006 júniusából}} |
|||
[[Kategória:Magyar festők]] |
[[Kategória:Magyar festők]] |
||
A lap 2010. június 3., 11:35-kori változata
Karácsony János (Gyergyószentmiklós, 1899. július 27. – Gyergyószentmiklós, 1974. május 31.) festőművész, tanár.
Életpályája
Gimnáziumi éveit Szamosújváron töltötte. Frontszolgálat, hadifogság, gyári munka után (1931) beiratkozott a nagybányai festőiskolába, ahol Ziffer Sándor tanítványa volt.
1945 - 1959 között Gyergyószentmiklós Elméleti Líceumának rajztanára. Legismertebb alkotásaiból: Gyimes völgye, Maros mente, Széltörés, Fűzfák, Őszi hangulat, Both vára, Önarckép. Kiállított Gyergyószentmiklóson, Budapesten, Nagybányán, Szatmáron, Kolozsvárt, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában.
Egész akvarellfestői pályája egyetlen tájegység, a Gyergyói-medence ember- és élővilágához kötődik. Szerény, visszavonult, finom művészlélek volt, rajztanárságának tanúi jobban ismerték s emlékeznek rá, mint a művészeti élet szereplői. Munkásságáról nem jelent meg monografikus feldolgozás. Hagyatéka a gyergyószentmiklósi Karácsony János Galériába került. A múzeumban található Karácsony János képek a festő emlékét őrzik, a szülőföldhöz kapcsolódó kötöttséget tárják fel.
Forrás
- Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
- Székelyföld Kulturális Folyóirat
- Gyergyó neves emberei (I. kötet, Gyergyószentmiklós, 2008)