„Higroszkóposság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: ta:நீர் உறிஞ்சும் திறன் |
|||
2. sor: | 2. sor: | ||
Higroszkópos anyagok például a [[kalcium-klorid]], a tömény [[kénsav]], a [[glicerin]]. Erős vízmegkötő hatásukat kihasználva szárítószerként alkalmazhatóak például [[exszikkátor]]okban, szárítótornyokban. |
Higroszkópos anyagok például a [[kalcium-klorid]], a tömény [[kénsav]], a [[glicerin]]. Erős vízmegkötő hatásukat kihasználva szárítószerként alkalmazhatóak például [[exszikkátor]]okban, szárítótornyokban. |
||
== A |
|||
== A talaj higroszkópossága == |
|||
A higroszkóposságot a talaj esetében is tudjuk értelmezni. Ez esetben a higroszkóposság talajnak azon a tulajdonsága, hogy száraz állapotban a levegőből is képes a nedvességet megkötni. A felvett víz mennyisége a levegő páratartalmán kívül a talaj tulajdonságaitól, elsősorban szemcseösszetételétől függ. A higroszkóposság mértékéből következtetni lehet a talaj fizikai féleségére, talajnemére. |
|||
Mérésekor a légszáraz talajt meghatározott páratartalmú térbe helyezik és néhány nap múlva mérik le nedvességtartalmát. Kétféle módszer terjedt el. A Mitscherlich-féle higroszkóposságot (Hy) 10%-os kénsav felett, a Sík-féle higroszkóposságot (hy) kristályos kalciumklorid felett mérik. A két érték átszámítására a Klimes-Szmik összefüggést használják. Eszerint: Hy=2,l hy±0,3. |
|||
A fizikai talajféleségre a következő határértékek alapján következtetnek: homoktalajra hy 0,5-1,0, homokos vályogra 1,0-2,0, vályogra 2,0-3,5, agyagos vályogra 3,5—5,0, agyagra 5,0-6,5, nehéz agyagra 6,5-8,0 értékek a jellemzők. |
|||
{{csonk-kém}} |
|||
[[Kategória:Kémiai tulajdonságok]] |
|||
[[en:Hygroscopy]] |
|||
[[ar:استرطاب]] |
|||
[[bg:Хигроскопичност]] |
|||
[[ca:Higroscopicitat]] |
|||
[[da:Hygroskopi]] |
[[da:Hygroskopi]] |
||
[[de:Hygroskopie]] |
[[de:Hygroskopie]] |
A lap 2010. május 7., 10:26-kori változata
Számos szilárd és folyékony anyag levegőn állva annak nedvességtartalmát megköti, ezáltal felhígul, illetve - szilárd anyag esetén - elfolyósodik, vagy összecsomósodik. Ezt a tulajdonságot nevezzük higroszkóposságnak. Higroszkópos anyagok például a kalcium-klorid, a tömény kénsav, a glicerin. Erős vízmegkötő hatásukat kihasználva szárítószerként alkalmazhatóak például exszikkátorokban, szárítótornyokban.
== A