„Auguste-Alexandre Ducrot” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a belső link
Pallas, infobox
Címke: HTML-sortörés
1. sor: 1. sor:
{{Katona infobox
[[Fájl:Auguste-Alexandre Ducrot.jpg|thumb|right|Auguste-Alexandre Ducrot]]
| név = Auguste-Alexandre Ducrot
'''Auguste-Alexandre Ducrot''' (magyarosan: Ducrot Ágost Sándor), ([[1817]]. - [[Versailles]], [[1882]]. [[augusztus 6.]]) francia tábornok.
| kép = Auguste-Alexandre Ducrot.jpg
| képaláírás =
| beceneve =
| születés helye = [[Nevers]]
| születés dátuma = [[1817]]. [[február 24.]]
| halál helye = [[Versailles]]
| halál dátuma = [[1882]]. [[augusztus 6.]]
| nemzetisége = francia
| fegyvernem =
| szolgálati idő = 1835-1882
| rang = tábornok
| egysége =
| csatái = [[krími háború]]<br>[[Porosz–francia háború]]
| kitüntetései = [[Francia Becsületrend|Becsületrend]]
| rokonai =
| polgári foglalkozása =
}}
'''Auguste-Alexandre Ducrot''' ([[Nevers]], [[1817]]. [[február 24.]] - [[Versailles]], [[1882]]. [[augusztus 6.]]) francia tábornok.


==Életpályája==
==Életpályája==
A [[Saint-Cyr]]-i tisztképző intézetből 1840-ben kilépve, hadnagy lett; Afrikában szolgált; 1859-ben tábornok lett és [[Canrobert]] alatt dandárt vezényelt az osztrákok ellen. Altábornaggyá előléptetve 1869-ben [[Strassburg]]ban hadosztályparancsnok lett.
A st.-cyri tisztképző intézetből 1840-ben kilépve, hadnagy lett; Afrikában szolgált; 1859-ben tábornok lett és Canrobert alatt dandárt vezényelt az osztrákok ellen. Altábornaggyá előléptetve 1869-ben [[Strassburg]]ban hadosztályparancsnok lett. 1870-ben mint hadosztályparancsnok harcolt [[Wörth]]nél. A [[Sedan]] felé indított hadseregben az első hadtestet vezényelte; a [[sedani csata]] alatt [[Mac Mahon]] megsebesülése után a hadsereg vezetését vette át és a francia sereg visszavonulását rendelte el oly időben, amikor legalább egy részét még meg lehetett volna menteni, de ekkor Wimpfen lépett fel a párizsi kormánytól kapott rendelettel, amely őt nevezte ki a hadsereg fővezérévé. A francia sereggel Ducrot is hadifogságba esett; becsületszavát adta, hogy [[Pont á Mousson]]ba fog utazni s ott majd jelentkezni fog a porosz katonai parancsnokságnál; ezt Ducrot pontosan meg is tette, de jelentkezés után polgári ruhában megszökött s szerencsésen Párizsba ment, ahol a szervezett haderők (II. hadsereg) fővezérévé nevezték ki. November 30-án nagyrészt nemzetőrökből képezett seregével a Párizst körülvevő német hadsereget megtámadta, de azon át nem törhetett, január 19-én ismét kirohanást kísérelt meg, de sikert ekkor sem ért el újoncseregével. A háború befejezése után nyíltan a monarchia hívének vallotta magát s mint hadtest-parancsnok előkészületeket is tett a köztársaság megbuktatására, amiért is a monarchista érzelmű kormány megbukása után a rendelkezésre álló tábornokok sorába helyezték. Két hadtörténelmi forrásművet írt.


1870-ben mint hadosztályparancsnok harcolt [[Wörth]]nél. A [[Sedan]] felé indított hadseregben az első hadtestet vezényelte. A [[sedani csata]] alatt [[Patrice de Mac Mahon]] megsebesülése után a átvette a hadsereg vezetését vette át és elrendelte a visszavonulást, amikor legalább egy részét még meg lehetett volna menteni, de ekkor Wimpfen lépett fel a párizsi kormánytól kapott rendelettel, amely őt nevezte ki a hadsereg fővezérévé. A francia sereggel Ducrot is hadifogságba esett; becsületszavát adta, hogy [[Pont-à-Mousson]]ba utazik és ott jelentkezik a porosz katonai parancsnokságnál. Ígéretét megtartotta, de jelentkezés után polgári ruhában megszökött és szerencsésen Párizsba ment, ahol a II. hadsereg fővezérévé nevezték ki. November 30-án nagyrészt nemzetőrökből képezett seregével megtámadta a Párizst körülvevő német hadsereget, de nem sikerült áttörnie. Január 19-én ismét kirohanást kísérelt meg, de az újoncokkal ismét kudarcot vallott.
==Művei==


A háború befejezése után nyíltan a monarchia hívének vallotta magát s mint hadtestparancsnok előkészületeket is tett a köztársaság megbuktatására, ezért a monarchista érzelmű kormány megbukása után rendelkezési állományba helyezték. Két hadtörténelmi forrásművet írt.

==Művei==
* La journée de Sedan (Párizs, 1871)
* La journée de Sedan (Párizs, 1871)
* La défense de Paris (4 kötet, Párizs, 1876-78).
* La défense de Paris (4 kötet, Párizs, 1876-78).

==Forrás==
==Forrás==
{{pnl|szócikk=Ducrot|url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/029/pc002907.html#2}}
{{pallas}}

{{DEFAULTSORT:Ducrot Auguste-Alexandre}}
[[Kategória:Kategória:Francia hadvezérek]]
[[en:Auguste-Alexandre Ducrot]]
[[bg:Огюст-Александър Дюкро]]
[[de:Auguste-Alexandre Ducrot]]
[[fr:Auguste-Alexandre Ducrot]]
[[no:Auguste-Alexandre Ducrot]]
[[pl:Auguste-Alexandre Ducrot]]
[[ru:Дюкро, Огюст-Александр]]

A lap 2010. május 2., 10:46-kori változata

Auguste-Alexandre Ducrot
Született1817. február 24.[1][2]
Nevers
Meghalt1882. augusztus 6.
Versailles
Állampolgárságafrancia
Nemzetiségefrancia
Szolgálati ideje1835-1882
Rendfokozatatábornok
Csatáikrími háború
Porosz–francia háború
KitüntetéseiBecsületrend
IskoláiSaint-Cyr-i Katonaiskola
A Wikimédia Commons tartalmaz Auguste-Alexandre Ducrot témájú médiaállományokat.

Auguste-Alexandre Ducrot (Nevers, 1817. február 24. - Versailles, 1882. augusztus 6.) francia tábornok.

Életpályája

A Saint-Cyr-i tisztképző intézetből 1840-ben kilépve, hadnagy lett; Afrikában szolgált; 1859-ben tábornok lett és Canrobert alatt dandárt vezényelt az osztrákok ellen. Altábornaggyá előléptetve 1869-ben Strassburgban hadosztályparancsnok lett.

1870-ben mint hadosztályparancsnok harcolt Wörthnél. A Sedan felé indított hadseregben az első hadtestet vezényelte. A sedani csata alatt Patrice de Mac Mahon megsebesülése után a átvette a hadsereg vezetését vette át és elrendelte a visszavonulást, amikor legalább egy részét még meg lehetett volna menteni, de ekkor Wimpfen lépett fel a párizsi kormánytól kapott rendelettel, amely őt nevezte ki a hadsereg fővezérévé. A francia sereggel Ducrot is hadifogságba esett; becsületszavát adta, hogy Pont-à-Moussonba utazik és ott jelentkezik a porosz katonai parancsnokságnál. Ígéretét megtartotta, de jelentkezés után polgári ruhában megszökött és szerencsésen Párizsba ment, ahol a II. hadsereg fővezérévé nevezték ki. November 30-án nagyrészt nemzetőrökből képezett seregével megtámadta a Párizst körülvevő német hadsereget, de nem sikerült áttörnie. Január 19-én ismét kirohanást kísérelt meg, de az újoncokkal ismét kudarcot vallott.

A háború befejezése után nyíltan a monarchia hívének vallotta magát s mint hadtestparancsnok előkészületeket is tett a köztársaság megbuktatására, ezért a monarchista érzelmű kormány megbukása után rendelkezési állományba helyezték. Két hadtörténelmi forrásművet írt.

Művei

  • La journée de Sedan (Párizs, 1871)
  • La défense de Paris (4 kötet, Párizs, 1876-78).

Forrás

Bokor József (szerk.). Ducrot, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

  1. Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. [LH//829/6 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture. (Hozzáférés: 2017. október 9.)