„A diótörő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
97. sor: 97. sor:
*Koegler, Horst: ''Balettlexikon''. Zeneműkiadó, Budapest, 1977, ISBN 963 330 203 X
*Koegler, Horst: ''Balettlexikon''. Zeneműkiadó, Budapest, 1977, ISBN 963 330 203 X
*Brown, David: ''Tchaikovsky''. W. W. Norton & Company, 1992.
*Brown, David: ''Tchaikovsky''. W. W. Norton & Company, 1992.
*Poznansky, Alexander: ''Tchaikovsky''. The Quest, 1993.


{{portál|zene||opera}}
{{portál|zene||opera}}

A lap 2010. április 30., 18:21-kori változata

A diótörő Pjotr Iljics Csajkovszkij utolsó balettje és egyben utolsó színpadi műve. A történet alapját E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje képezi. A mű első koreográfiáját Marius Petipa tervezte. Ősbemutatójára 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Marinszkij színházban. A Magyar Állami Operaházban először 1927. december 21-én mutatták be Brada Ede koreográfiájával.

A mű keletkezésének története

A diótörő ötlete Ivan Vszevolozsszkijtól, az Cári Színházak egykori főigazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséjéből Petipával olyan mesebalettet akart rendeztetni, amely minden eddigit felülmúl és szebbnél szebb jelmezeket kívánt felsorakoztatni, hiszen kitűnően értett a jelmeztervezéshez). A Hoffmann-mesének a népszerű francia írótól, ifj. Alexandre Dumas-tól származó változatát nyújtotta át Petipának. Már Dumas is, de még inkább Petipa, egészen megváltoztatta az eredeti mesét. Két képre osztotta a balettet. Az első képben megtartotta a karácsonyesti jelenetet, de a másodikban eltűnt a mese fonala, helyét az önmaga alkotta pazar látványosság - Cukorország - foglalta el. Csajkovszkij kevés lelkesedéssel állt neki a mű megzenésítéséhez, ugyanis úgy érezte, a pazar díszletek és jelmezek, amiket a főigazgató elképzelt veszélyeztetik a zene érzelmi tartalmának átélését. A mesetéma érdekessége volt az, ami miatt mégis elfogadta a felkérést. Csajkovszkij rövid idő alatt 1892 elejére elkészült a zenével. A hangszerelés érdekessége, hogy a cselesztát is alkalmazta. A balettből egy kivonatot, az ún. Diótörő szvittet már március 7-én egy szentpétervári koncerten. A nagysikerű bemutatóra december 18-án került sor a Marinszkij Színházban.

Szereplők

  • Stahlbaum tanácsos
  • Feri
  • Stahlbaumné
  • Nagyapa
  • Marika
  • Nagyanya
  • Lujzi
  • Mária hercegnő
  • Misi
  • Diótörő herceg
  • Drosselmeyer
  • Egérkirály
  • Dada
  • Diótörő
  • Vendégek, gyermekek, bábjátékosok, babák, hópelyhek, egerek, játékkatonák.

Cselekménye

Az ősbemutató díszlete
Az ősbemutató díszlete

Első felvonás

Első kép

Helyszín: Stahlbaum tanácsos udvara és háza.

A sűrű pelyhekben hulló hó beborítja a város utcáit. Karácsony estéje van. Stahlbaum házába sorra érkeznek a vendégek a karácsony megünneplésére. Az inas udvariasan betessékeli a szülőket, akik gyermekeiket vezetik. Utoljára érkezik Drosselmeyer, az ezermester tréfacsináló, a család öreg barátja: alig látszik ki a sok csomag közül.

Második kép

Helyszín: Stahlbaum tanácsos házának előszobája.

A gyerekek izgatottan kukucskálnak a szalon ajtójának kulcslyukán és türelmetlenül várják az ajándékozást. Köztük van Misi, a házigazda legkisebb fia. Igazi rosszcsont és az összes gyermek közül a legkíváncsibb. Megérkezik Drosselmeyer és mosolyogva kitárja az ajtót. A gyerekek a szalonba rohannak, amelynek közepén egy hatalmas karácsonyfa áll, alatta rengeteg ajándékkal.

Harmadik kép

Helyszín: Stahlbaum tanácsos házának szalonja.

A gyerekek elözönlik a szalont, s örömükben körültáncolják a karácsonyfát. A szülők megilletődötten figyelik őket. Min¬den gyereknek jut ajándék: a kislányoknak baba, a fiúknak csákó, kard és fapuska. Mindjárt ki is próbálják az új játékokat. A kisfiúk katonás rendben masíroznak, a lánykák pedig körtáncot járnak, karjukban a babával. Ezután szembekötősdi következik. Drosselmeyer bácsi Marikát, Stahlbaumék kislányát fogja meg, akinek büntetésből egy kis táncot kell eljárnia, bájos galoppzenére. A felnőttek koccintanak az ünnep tiszteletére, aztán ők is táncra perdülnek. A táncnak Drosselmeyer vet véget, aki varázslónak öltözve bábszínházat szervez a gyermekeknek: a herceg és a gonosz Egérkirály küzdelmét a hercegkisasszonyért. A bábjáték után Drosselmeyer egy kis diótörő-bábut csempész a játékvár alá, meglepetésül. De egyetlen gyermeknek sem kell a nagy szájú, csúf figura. Csak Marika nyúl utána. Drosselmeyer tehát neki ajándékozza. A vendégek elvonulnak, így Drosselmeyer és Marika egyedül marad, majd egy közös tánc után az öreg is távozik. Marika boldogan, gyengéden babusgatja a diótörőbábut. Boldogságát csakhamar Misi zavarja meg, akinek örökösen csínyeken jár az esze: erőszakkal elveszi tőle a játékszert. A dada adja neki vissza. A pityergő Marika újra földerül, karjába veszi a diótörő-bábut, s örömében táncra perdül vele. Misi azonban nem nyugszik, újabb csínyt eszel ki: az egérkirály-bábuval ijeszt rá a kislányra és megint elkaparintja előle a játékot. Most egy másik kisfiú, Feri siet Marika segítségére. De a nagy huzavonában letörik a bábu feje. A visszatérő Drosselmeyer megfeddi a rosszcsont Misit, s visszailleszti a diótörő-bábu fejét. A vendégek visszatérnek és folytatódik az ünnepség, de nem sokáig. Hamarosan mindenki búcsút vesz a házigazdáktól és elvonul, többek között Drosselmeyer is.

Második felvonás

Első kép

Helyszín: Marika szobája.

A dada Marika ágyát veti. A kislány, lefekvés előtt, még egyszer magához szorítja a diótörő-bábut, majd gyöngéden lefekteti egy karosszékbe. Lefekszik és elbúcsúzik a dadától és hamarosan elalszik. Álmában megelevenednek a nemrég átélt izgalmak, különössé és naggyá nőnek a látottak: egerek népesítik be a szobát, megragadják a diótörőt, majd a szoba közepén felejtik. Éjfélt üt az óra. Marika leszáll az ágyáról, hogy magához vegye kedves játékát. De megint megjelennek a csúf egerek, s a kislány ijedten elbújik.

Második kép

Helyszín: Hatalmas karácsonyfa alatt.

Az egerek fosztogatni kezdik a karácsonyfa mézeskalács-kincseit. De nem sokáig garázdálkodhatnak, mert érkezik a megelevenedett diótörő és megvédi a karácsonyfát. Bevonul a játékvárba. Marika utánamenne, de ekkor megint csodálatos dolog történik: nőni kezd a karácsonyfa. Az egerek is visszatérnek és ismét dézsmálni kezdik a fán csüngő édességeket. Megjelenik a hatalmas Egérkirály is. Marika egy karosszékbe húzódik és onnan figyeli az eseményeket. A várból ágyú dörren, kivonul csapatával a diótörő. Gyalogosok, majd huszárok rohamozzák az egereket. A csata sorsát a két vezér párviadala dönti el: a diótörő legyőzi az Egérkirályt. Ismét különös dolog történik: Drosselmeyer bácsi integet a karácsonyfa ágai közül, majd egyszerre előpattan a daliás ifjúvá - herceggé - változott diótörő. Drosselmeyer neki ajándékozza varázspálcáját.

Harmadik kép

Helyszín: Behavazott erdő.

Diótörő herceg boldogan köszönti a szépséges leányzóvá serdült Marikát, azaz Mária hercegnőt. Mária kislányos szemérmességgel fogadja daliás hódolóját, ám az ő szívét is átjárja az igaz szerelem. A szerelmesek táncát a hópelyhek teszik varázslatossá. A közös tánc után a hópelyhek lassan tovaszállnak,s Mária és Diótörő herceg egymást átölelve, lassú léptekkel indul utánuk.

Harmadik felvonás

Első kép

Helyszín: Mesebeli, hullámzó tenger.

Diótörő herceg aranyozott dióhéjból készült csajkán birodalmába viszi szépséges menyasszonyát. Mária gyermeki örömmel figyeli a kék hullámok közt megcsillanó halakat, a gyors röptű madarakat, a korallszigetet, amely mellett hajójuk elhalad.

Második kép

Helyszín: Tengerparti barlang.

A hajó utasai a tengerparton megpihennek. A herceg a birodalmához vezető utat keresi a barlang sötét cseppkőoszlopai között. Váratlanul akadály zárja el útjukat. Denevérek, a megölt Egérkirály alattvalói sorakoznak föl, hogy elijesszék az ifjú párt. Mária megijed. A herceg előveszi a Drosselmeyertől kapott varázspálcát: ez nyomban elparancsolja az alkalmatlankodó denevéreket és így szabaddá válik az út a herceg birodalmába.

Harmadik kép

Helyszín: Diótörő herceg csipkéből szőtt palotája.

A babák birodalmának lakói mély hódolattal fogadják uralkodójukat és Mária hercegnőt. Örömükben táncos ünnepséggel kedveskednek nekik. A sort a Spanyol tánc nyitja meg, ezt követi a Keleti tánc, a Kínai tánc, a Trepak, majd a Rózsakeringő. Mária hercegnő és Diótörő herceg is részt vesz az ünnepségen. A palota hátterében felragyog az óriási karácsonyfa - nem is karácsonyfa ez, hanem tündöklő fényszökőkút. Mária és Diótörő herceg megindul a fényesség felé - aztán vége szakad Marika csodálatos álmának.

Negyedik kép

Helyszín: Marika szobája.

Reggel van már. A dada óvatosan benyit a szobába és megnézi az alvó kislányt. Félrehúzza a függönyt. A betóduló napfényre Marika felébred. Az álom bűvöletében levő kislány odaszalad a karosszékben pihenő diótörő-bábuhoz és boldogan szorítja azt magához.

Hangszerelés

  • Vonós hangszerek: I. hegedű, II. hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő
  • Fafúvós hangszerek: 2 fuvola, 2 oboa, piccolo, angolkürt, 2 klarinét, 2 fagott
  • Tölcséres fúvókájú hangszerek: 4 kürt, 2 kornett, 2 trombita, 3 harsona, tuba
  • Ütős hangszerek: triangulum, tamburin, timpani, cimbalom, pergődob, dob, harangjáték, tam-tam, cseleszta, kasztanyetta, játékhangok (dudák, csörgők, gyermektrombita, kakukk, stb.)
  • Egyéb: 2 hárfa, zongora

Filmváltozat

  • Diótörő, Robert Zemeckis, New Line Cinema (2009).
  • A diótörő ismeretlen sztorija, Andrei Konchalovsky, HCC Media (2010).
  • Diótörő, Zoltan Demme, Vargasfilm (2010).

Animációs változat

  • Fantasia, Disney studio (1940).
  • Történetek gyerekkoromból, PBS television (1973).
  • A diótörő, Care Bears, Disney Channel (1988).
  • Barbie a Diótörőben, Peter Martins Production (2001).

Szatírikus változat

  • Íme a Diótörő, Bravo channel (2003).
  • Slutcracker, Somerville Theatre (2008).

Felhasznált irodalom

Commons:Category:The Nutcracker
A Wikimédia Commons tartalmaz A diótörő témájú médiaállományokat.
  • F. Molnár Márta, Vályi Rózsi: Balettek könyve, Saxum Kiadó, Budapest, ISBN 963 7168 05 2
  • Koegler, Horst: Balettlexikon. Zeneműkiadó, Budapest, 1977, ISBN 963 330 203 X
  • Brown, David: Tchaikovsky. W. W. Norton & Company, 1992.
  • Poznansky, Alexander: Tchaikovsky. The Quest, 1993.