„Platti” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
34. sor: | 34. sor: | ||
==Tartása== |
==Tartása== |
||
Békés és igénytelen hal, szinte bármilyen fajjal megfér. A hímek nem agresszívak egymással. Vízre sem különösebben igényesek: Közepesen kemény - kemény vízben (pl. budapesti csapvíz) tökéletesen tarthatóak 23-28 fok között. (Lágy vízben fogékonyabbak lesznek a betegségekre) A nőstények 4-6 hetenként eltérő számú utódot hoznak világra, kannibalizmusra különösen az először szülő anyák hajlamosak. A kicsik gyorsan fejlődnek, lemezes táppal jól nevelhetők. Könnyen kereszteződik a [[mexikói kardfarkúhal]]lal (xifó), ezért |
Békés és igénytelen hal, szinte bármilyen fajjal megfér. A hímek nem agresszívak egymással. Vízre sem különösebben igényesek: Közepesen kemény - kemény vízben (pl. budapesti csapvíz) tökéletesen tarthatóak 23-28 fok között. (Lágy vízben fogékonyabbak lesznek a betegségekre) A nőstények 4-6 hetenként eltérő számú utódot hoznak világra, kannibalizmusra különösen az először szülő anyák hajlamosak. A kicsik gyorsan fejlődnek, lemezes táppal jól nevelhetők. Könnyen kereszteződik a [[mexikói kardfarkúhal]]lal (xifó), ezért a kereskedelemben megtalálható példényok nagyrésze e két falynak a hibridjei (a külöböző változatok ilyen keresztezéssel lehet előállítani, de vigyázat ez nem olyan egyszerű, érdemes utána olvasni pl. Horn Péter: Akvarisztika c. könyvében). |
||
==Források== |
==Források== |
A lap 2010. február 16., 14:02-kori változata
Platti | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Adathiányos | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Xiphophorus maculatus (Günther, 1866) | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Platti témájú médiaállományokat és Platti témájú kategóriát. |
A platti vagy széleshátú fogasponty (Xiphophorus maculatus) a csontos halak (Osteichthyes) osztályába, ezen belül a fogaspontyalakúak (Cyprinodontiformes) rendjébe és az elevenszülő fogaspontyfélék (Poeciliidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
A vad plattik Mexikó, Guatemala és Honduras területén honosak. Kereskedelmi méretekben tenyésztik, a kapható egyedek tenyészváltozatok.
Megjelenésük
Testmérete: max. 7 centiméter. Eredetileg testük szürkés színű, sötét foltokkal, de rengeteg színvariációban kitenyésztették. Leggyakrabban egyszínű vörös változatával találkozhatunk. Ezen kívül létezik még ún. wagtail platti (a test vörös, a száj, és az összes úszó fekete), napfényplatti (a test elülső része citromsárga, hátsó része sötétebb, általában narancs, vagy piros), korallplatti (a test szürkéskék fémes árnyalatú pikkelyekkel és piros vagy fekete farokúszóval), Mickey mouse platti (a test általában sárgás vagy arany alapszínű, egy kisebb vöröses területtel a hason, a törzsön pedig Mickey-egér fejre hasonlító fekete folt van), léteznek ecsetfarkú és magasúszójú plattik is.
A hímeket könnyű észrevenni gonopódiummá módosult farok alatti úszójukról, ami a megtermékenyítést szolgálja. A nőstények farok alatti úszója széles, legyező alakú.
Életmódja
Mindenevő. Szívesen fogyasztja a kereskedelemben beszerezhető műeleségeket valamint élő vagy fagyasztott eleségeket (tubifex, szúnyoglárvák, különböző mixek, stb.) Növényi eredetű táplálékra rendszeresen szüksége van. Ez lehet a kereskedelmi forgalomban kapható növényi műeleség, forrázott vagy fagyasztott saláta, sóska, parajlevél.
Tartása
Békés és igénytelen hal, szinte bármilyen fajjal megfér. A hímek nem agresszívak egymással. Vízre sem különösebben igényesek: Közepesen kemény - kemény vízben (pl. budapesti csapvíz) tökéletesen tarthatóak 23-28 fok között. (Lágy vízben fogékonyabbak lesznek a betegségekre) A nőstények 4-6 hetenként eltérő számú utódot hoznak világra, kannibalizmusra különösen az először szülő anyák hajlamosak. A kicsik gyorsan fejlődnek, lemezes táppal jól nevelhetők. Könnyen kereszteződik a mexikói kardfarkúhallal (xifó), ezért a kereskedelemben megtalálható példényok nagyrésze e két falynak a hibridjei (a külöböző változatok ilyen keresztezéssel lehet előállítani, de vigyázat ez nem olyan egyszerű, érdemes utána olvasni pl. Horn Péter: Akvarisztika c. könyvében).
Források
- Jörg Vierke: A legkedveltebb díszhalak c.könyve.
- Fishbase.org