Toldi Miklós (nemes)

Toldi Miklós (1320 körül - 1390. november 22.) bihari birtokos nemes, alakját mint legendásan erős vitézemberét őrizte meg a néphagyomány.

Arany János róla mintázza a Toldi című nagysikerű művét.

Élete

Személyét sokáig fiktívnek tartották, mivel életéről kevés adat maradt fent. Oklevelekből kimutatták, hogy valóban élt Toldi György és Toldi Miklós Károly Róbert és I. Lajos korában. 1354-ben mint pozsony vármegyei alispánt és várnagyot, 1383-ban és 1385-ben mint Szabolcs vármegye főispánját említik. Zsoldosvezérként vett részt Nagy Lajos király itáliai hadjárataiban. 1359-ben ura megbízásából Firenzéből két oroszlánkölyköt kellett elhoznia. El kellett menekülnie otthonról, mert megölte György egyik vitézét.

Emlékezete

Legkorábbi és legrészletesebb forrása Ilosvai Selymes Péter széphistóriája: Az híres nevezetes Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokosodásáról való história (Debrecen, 1574). A néphagyományban Toldi Miklós alakja Nógrád és Bihar megyében maradt fenn legtovább, hangsúlyozzák hatalmas testi erejét, de életét Mátyás király korába helyezik.

Toldi Miklósról szóló legismertebb alkotás Arany János Toldi-trilógiája (Toldi, Toldi szerelme, Toldi estéje). Megírásában az is motiválta a költőt, hogy a szülőfaluja, azaz Nagyszalonta mellett található Csonka-torony a hagyomány szerint a Toldi családé volt.

Fadrusz János szobrászművész 1903-ban készítette el Toldi Miklós a farkasokkal című szobrát.

Forrás, külső hivatkozások

• A Pallas nagy lexikona
• Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 309–310. o. ISBN 963-05-2443-0