„Vakolat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Sablon:Magyar néprajzi lexikon forrássablon beszúrása |
|||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
A 19. század második felétől lakóépületek és gazdasági épületek falazatainak bevonására alkalmazták a paraszti építészetben. Tégla, [[vályog]] és kőfalazatokat egyaránt vakoltak. A vakolat státusz-szimbólummá is vált a vakolatminták terjedésével. Mezővárosokban, polgárias falvakban már a 18. században gyakoriak voltak a mészhabarcsos vakolatú házak, a 19. században egyre jelentékenyebbekké lettek, a [[klasszicista]], [[romantikus]], [[copf stílus|copf]] és [[eklektikus]] ízlés szinte folklorizálódott a vakolatarchitektúrában. Az egyes díszítőelemek néhol azonban évtizedes késéssel jelentkeztek, és sokáig divatban maradtak, egyes falvakban még az 1920-as, 30-as évekig is. |
A 19. század második felétől lakóépületek és gazdasági épületek falazatainak bevonására alkalmazták a paraszti építészetben. Tégla, [[vályog]] és kőfalazatokat egyaránt vakoltak. A vakolat státusz-szimbólummá is vált a vakolatminták terjedésével. Mezővárosokban, polgárias falvakban már a 18. században gyakoriak voltak a mészhabarcsos vakolatú házak, a 19. században egyre jelentékenyebbekké lettek, a [[klasszicista]], [[romantikus]], [[copf stílus|copf]] és [[eklektikus]] ízlés szinte folklorizálódott a vakolatarchitektúrában. Az egyes díszítőelemek néhol azonban évtizedes késéssel jelentkeztek, és sokáig divatban maradtak, egyes falvakban még az 1920-as, 30-as évekig is. |
||
A vakolatarchitektúra és -technika döntően az első világháború után változott meg, ebben döntő szerepe volt az ún. „pallér ízlésnek”, ami a fejlett nagyvárosok környéki falvakból indult el. A második világháború után a fröcskölt és dörzsölt vakolatok jöttek divatba, ekkor terjedtek el a ''nemes vakolatok'' is, azaz a cementes besimításúak. |
A vakolatarchitektúra és -technika döntően az első világháború után változott meg, ebben döntő szerepe volt az ún. „pallér ízlésnek”, ami a fejlett nagyvárosok környéki falvakból indult el. A második világháború után a fröcskölt és dörzsölt vakolatok jöttek divatba, ekkor terjedtek el a ''nemes vakolatok'' is, azaz a cementes besimításúak. Nagy hulyeseg |
||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
A lap 2010. február 7., 22:28-kori változata
A vakolat mész, homok vagy folyami kavics keverékéből kialakított habarcs, malter. A vakolat lehet cementes besimitású (nemes vakolat) vagy egyszerűen meszelt.
Vakolatarchitektúra
A 19. század második felétől lakóépületek és gazdasági épületek falazatainak bevonására alkalmazták a paraszti építészetben. Tégla, vályog és kőfalazatokat egyaránt vakoltak. A vakolat státusz-szimbólummá is vált a vakolatminták terjedésével. Mezővárosokban, polgárias falvakban már a 18. században gyakoriak voltak a mészhabarcsos vakolatú házak, a 19. században egyre jelentékenyebbekké lettek, a klasszicista, romantikus, copf és eklektikus ízlés szinte folklorizálódott a vakolatarchitektúrában. Az egyes díszítőelemek néhol azonban évtizedes késéssel jelentkeztek, és sokáig divatban maradtak, egyes falvakban még az 1920-as, 30-as évekig is.
A vakolatarchitektúra és -technika döntően az első világháború után változott meg, ebben döntő szerepe volt az ún. „pallér ízlésnek”, ami a fejlett nagyvárosok környéki falvakból indult el. A második világháború után a fröcskölt és dörzsölt vakolatok jöttek divatba, ekkor terjedtek el a nemes vakolatok is, azaz a cementes besimításúak. Nagy hulyeseg
Forrás
- Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 464–466. o. ISBN 963-05-2443-0
|
Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |