„Ikonológia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Elírás javítása (ikonográfia) |
Átirányítás ide: Ikonográfia |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
#ÁTIRÁNYÍTÁS [[ikonográfia]] |
|||
Az '''ikonológia''' (ógörög εικών – kép) egy olyan 1920 és 1930 között kialakult [[művészettörténet]]i irányzat, amely a formai elemzés értékmegkülönböztető módszere valamint az [[ikonográfia]] mellett és ezeket kiegészítve mindenekelőtt egy [[műalkotás]] [[szimbolizmus]]át értelmezi. Célja, hogy a műalkotást mint egy valamely „világnézeti elképzelés” megtestesülése, szimbóluma értelmezze. „Világnézeti elképzelés” gyökerezhet [[vallás]]ban illetve [[politika]]i vagy [[filozófia]]i jellegű ideológiában. Ennek megfelelően az ikonológiai kutatás bevon a vizsgálati körbe olyan, főként nem a magas művészetekhez tartozó ábrázolásokat (irodalmi ábrázolásokat is), amelyek segítenek tágabban értelmezni a műalkotások jelentését. Az ikonológiai módszer átformálta az építészettörténeti kutatások metodikáját is, tekintve, hogy építészetben ikonográfiáról nem beszélhettek. |
|||
Az ikonológiai módszert először [[Aby Warburg]] alkalmazta 1892-es [[strassbourg]]i disszertációjában, amelyben [[Botticelli]] két képere alkalmazta. Munkamódszerét pedig [[Palazzo Schifanoia]] [[ferrara]]i hónap-képeiről tartott előadásában nevezte először ikonológiai elemzésnek, bár ez a szóhasználat valószínűleg még csak spontán volt. A módszert módon eleinte a Warburg-iskola módszerének nevezték, amelyet tanítványai és munkatársai alkalmaztak, mint pl. Gertrud Bing, Fritz Saxl, Walter Solmitz, Edgar Wind és Rudolf Wittkower. |
|||
[[Erwin Panofsky]] 1939-től háromlépcsős elemzéssémává fejlesztette tovább a „Warburg-iskola” ikonológia módszerét: preikonográfikus leírás ''(präikonographische Analyse),'' ikonográfiai elemzés ''(ikonographische Analyse)'' és ikonológiai értelmezés ''(ikonologische Interpretation).'' (Lásd erről az Erwin Panofskyról szóló cikket.) |
|||
==Források== |
|||
* [[Erwin Panofsky]]: ''Sinn und Deutung in der bildenden Kunst'', Köln, Dumont, 1975 |
|||
* Frank Büttner/Andrea Gottdang: ''Einführung in die Ikonographie. Wege zur Deutung von Bildinhalten'', München, C.H.Beck, 2006, ISBN 3-406-53579-8, ISBN 978-3-406-53579-6 |
|||
* Erwin Panofsky: ''Problems in Titian, mostly iconographic'', New York 1969 |
|||
* Heinrich Krauss/ Eva Uthemann: ''Was Bilder erzählen. Die klassischen Geschichten aus Antike und Christentum in der abendländischen Malerei'', München (1987), 3. kiadás, 1993. |
|||
* Hans F. Schweers: ''Gemälde in deutschen Museen'', Katalog der ausgestellten und depotgelagerten Werke. II rész, 4-5 kötet: ''Ikonographisches Verzeichnis'', 4., aktualisierte und erweiterte Auflage, K. G. Saur Verlag, München 2005, ISBN 3-598-24166-6 |
|||
[[Kategória:Ikonográfia]] |
|||
[[Kategória:Művészettörténet]] |
|||
A lap 2010. január 17., 18:46-kori változata
Átirányítás ide: