„Fellegvár (Mátészalka)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Források |
||
19. sor: | 19. sor: | ||
W.Vityi Z. kutatásai szerint ezen a helyen állt hajdan a Fellegvár, ennek erődrendszerét [[János Zsigmond]] megerősíttette. Más adatközlők szerint is szántáskor épülettörmelékeket, tégladarabokat találtak itt. |
W.Vityi Z. kutatásai szerint ezen a helyen állt hajdan a Fellegvár, ennek erődrendszerét [[János Zsigmond]] megerősíttette. Más adatközlők szerint is szántáskor épülettörmelékeket, tégladarabokat találtak itt. |
||
==Források== |
|||
* [[Dr. Csomár Zoltán]]: Mátészalka |
|||
* [[Kálnási Árpád]]: A mátészalkai járás földrajzi nevei |
|||
* [[W. Vityi Zoltán]]: A mátészalkai utcanevek és a településszerkezet fejlődéstörténete (kézirat) |
|||
[[Kategória:Városrészek]] |
[[Kategória:Városrészek]] |
A lap 2010. január 17., 14:26-kori változata
Fellegváe ma Mátészalka egyik városrésze, mely a középkori Szalka (Mátészalka) uradalmi központja volt a XIV. század utolsó harmadától.
Története
Az egykori Fellegvár területén ma a Budai Nagy Antal, Fellegvár, Kraszna és Munkácsy Mihály utca, valamint a Fellegvár köz és Munkácsy köz található.
A mezővárost birtokló Csaholyi család tagjai a XIV. század végén alakították ki itt uradalmuk központját. Nemesi kúriájuk, melyet 1504-ben említenek először, a mai Budai Nagy Antal utca végén lévő dombon állt, a zsidótemető helyén.
Az épületet a Csaholyiak örökébe lépő brebiri Melith György 1556-1558 között megerősített kastéllyá fejlesztette, majd Izabella királyné és fia, János Zsigmond 1559-ben Erdély egyik végvárává tette.
Az egykori erődítmény főépülete egy 40×80 méteres területen feküdt, nyugatra néző bejárata felett állhatott a többszintes lakótorony, melyet a környéken Fellegvár-nak neveztek.
Fellegvárról fennmaradt szájhagyomány szerint Rákóczi egyik embere lakott ott, és a Fellegvárt alagút kötötte össze az Ecsedi várral(Nagyecsed). Mások pedig a felhő, tájnyelvi felleg szóhoz kapcsolják. E szerint, ha felleg volt, itt rögtön esett az eső. (W.Vityi Z.: A szalkai fellegvár története) Ami az Ecsedi várral összekötött alagutat illeti, valami alapja lehet, ha nem is vezetett Ecsedig. A fellegvárból kivezető menekülő út lehetett itt, mivel Szalka Ecsed (Nagyecsed) irányába futó utcájában, a Dózsa György u.-on többször találtak a kertekben használaton kívüli beszakadó ismeretlen célú régi alagút, vagy pincerészeket. Lehettek ezek esetleg a fellegvárból kivezető menekülőutak megmaradt, elfeledett darabjai is.
Mátészalka helynevei között található még a Kő-kert , Kő-kert dűlő elnevezés is, mely szintén a Fellegvárral hozható összefüggésbe. Kőkert dűlő kaszáló és szántó volt, a Budai Nagy Antal utca egyik szakasza épült rá. Pesti Frigyes-nél erről ez olvasható: „…hagyomány szerént Zalkodi Máténak ősi lakóhelye ezen hellyen vólt, - ma pedig már a város alatt lévő szántóföld azonban igen szép felemelkedett helly.” Egy másik forrásban ez áll: „A Kűkert-dűlőn a hagyomány szerint Zalka Máté vára volt.” Mindkét forrás Szirmaira vezethető vissza, ő említi a nemlétező Zalka grófot és Máté nevű fiát.
W.Vityi Z. kutatásai szerint ezen a helyen állt hajdan a Fellegvár, ennek erődrendszerét János Zsigmond megerősíttette. Más adatközlők szerint is szántáskor épülettörmelékeket, tégladarabokat találtak itt.
Források
- Dr. Csomár Zoltán: Mátészalka
- Kálnási Árpád: A mátészalkai járás földrajzi nevei
- W. Vityi Zoltán: A mátészalkai utcanevek és a településszerkezet fejlődéstörténete (kézirat)