„Golgota” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a kisebb formai javítások, |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[File:Kazimierz Dolny 045.jpg|right|200px|Golgota (Kazimierz Dolny, Lengyelország) |
[[File:Kazimierz Dolny 045.jpg|right|200px|Golgota (Kazimierz Dolny, Lengyelország)]] |
||
Héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a [[Kálvária]] szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy [[Jeruzsálem]]től északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre [[Jézus]]t, és itt is temették el. |
Héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a [[Kálvária]] szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy [[Jeruzsálem]]től északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre [[Jézus]]t, és itt is temették el. |
||
A lap 2010. január 13., 08:40-kori változata
Héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a Kálvária szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy Jeruzsálemtől északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre Jézust, és itt is temették el.
Elhelyezkedése
A hely azonosítása kérdéses, de a legvalószínűbb az, hogy a nyugati és az északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” lehetett. János adata is fontos, miszerint a kivégzőhely nem volt messze a várostól, mivel a Jézus keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül (Jn. 19, 19-20). Lehetséges, hogy a Jaffá-t Askelon-nal összekötő kereskedelmi út mellett feküdt.
Utóélete
Hadrianus császár i. sz. 135-ben Iuppiter tiszteletére építtetett bazilikát ezen a helyen, majd az i. sz. IV. század táján Szent Ilona császárnő építtette fel a mai Szentsír-bazílikát azon a helyen. Ma Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében található meg.