„Bohuslav Balbín” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: cs, de, en, eo, fr, pl, sk, sv |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Író infobox |
|||
| ⚫ | |||
|név=Bohuslav Balbín z Vorličné |
|||
előfordul Balbinus alakban is. |
|||
|kép=Bohuslav Balbín.jpg |
|||
|képaláírás= |
|||
|született_idő=1621. december 3. |
|||
|született_hely= |
|||
|elhunyt_idő=1688. november 28. |
|||
|elhunyt_hely= |
|||
|nemzetiség=[[cseh]] |
|||
}} |
|||
| ⚫ | |||
Tanulmányait 1631-ben kezdte a broumovi gimnáziumban, egy év múlva Jičínben, majd Prágában és az olomouci jezsuita |
|||
[[konviktus]]ban folytatta. 1639-1642 között a prágai egyetemen filozófiát hallgatott. 1650-ben pappá szentelték és 1662-ig a |
|||
[[Jezsuita Rend]] iskoláiban tanított. Epitome rerum Bohemiae című műve miatt 1670-ben üldöztetésben volt része és Klatovi |
|||
városába száműzték, ahol megírta művét a cseh nyelv védelméről. Ez csak 1775-ben jelent meg (Dissertatio apologetica pro |
|||
lingua Slavonica, praecipue Bohemica). Korábbi műveit a [[cenzúra]] is jóváhagyta. Visszaköltözhetett Prágába, ahol 1671-ben |
|||
kiadta Epitome rerum Bohemiae című könyvét. 1683-ban szélütés érte, majd 1688-ban meghalt. |
|||
Tanulmányait 1631-ben kezdte a broumovi gimnáziumban, egy év múlva Jičínben, majd Prágában és az olomouci jezsuita [[konviktus]]ban folytatta. 1639-1642 között a prágai egyetemen filozófiát hallgatott. 1650-ben pappá szentelték és 1662-ig a [[Jezsuita Rend]] iskoláiban tanított. Epitome rerum Bohemiae című műve miatt 1670-ben üldöztetésben volt része és Klatovi városába száműzték, ahol megírta művét a cseh nyelv védelméről. Ez csak 1775-ben jelent meg (Dissertatio apologetica pro lingua Slavonica, praecipue Bohemica). Korábbi műveit a [[cenzúra]] is jóváhagyta. Visszaköltözhetett Prágába, ahol 1671-ben kiadta Epitome rerum Bohemiae című könyvét. 1683-ban szélütés érte, majd 1688-ban meghalt. |
|||
Legérdekesebb és legnagyobb műve a Miscellanea historica regni Bohemiae, mely 1679-től kezdett megjelenni. Ez 9 "tizedre", |
|||
azaz 10 könyvre oszlott, egyenként két résszel. Élete folyamán csak nyolc kötet jelent meg, így pl. a második tizedből két |
|||
könyv, melyek a cseh nemesség genealógiájával foglalkoznak. Művei számos értékes történeti, heraldikai, |
Legérdekesebb és legnagyobb műve a Miscellanea historica regni Bohemiae, mely 1679-től kezdett megjelenni. Ez 9 "tizedre", azaz 10 könyvre oszlott, egyenként két résszel. Élete folyamán csak nyolc kötet jelent meg, így pl. a második tizedből két könyv, melyek a cseh nemesség genealógiájával foglalkoznak. Művei számos értékes történeti, heraldikai, genealógiai stb. adatot tartalmaznak. Példáját a genealógiai és heraldikai források egyéb cseh gyűjtői is követték. |
||
genealógiai stb. adatot tartalmaznak. Példáját a genealógiai és heraldikai források egyéb cseh gyűjtői is követték. |
|||
==Lásd még== |
==Lásd még== |
||
| 20. sor: | 22. sor: | ||
[[Kategória:Genealógusok]] |
[[Kategória:Genealógusok]] |
||
[[Kategória:Történészek]] |
[[Kategória:Történészek]] |
||
[[Kategória:Csehek]] |
|||
[[en:Bohuslav Balbín]] |
[[en:Bohuslav Balbín]] |
||
A lap 2010. január 12., 21:49-kori változata
| Bohuslav Balbín z Vorličné | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1621. december 3. Hradec Králové, Csehország |
| Elhunyt | 1688. november 28. (66 évesen) Prága, Cseh Királyság |
| Sírhely | |
| Nemzetiség | cseh |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bohuslav Balbín z Vorličné témájú médiaállományokat. | |
Bohuslav Balbín z Vorličné (1621. december 3. - 1688. november 28.), cseh történetíró, jezsuita szerzetes. A neve előfordul Balbinus alakban is.
Tanulmányait 1631-ben kezdte a broumovi gimnáziumban, egy év múlva Jičínben, majd Prágában és az olomouci jezsuita konviktusban folytatta. 1639-1642 között a prágai egyetemen filozófiát hallgatott. 1650-ben pappá szentelték és 1662-ig a Jezsuita Rend iskoláiban tanított. Epitome rerum Bohemiae című műve miatt 1670-ben üldöztetésben volt része és Klatovi városába száműzték, ahol megírta művét a cseh nyelv védelméről. Ez csak 1775-ben jelent meg (Dissertatio apologetica pro lingua Slavonica, praecipue Bohemica). Korábbi műveit a cenzúra is jóváhagyta. Visszaköltözhetett Prágába, ahol 1671-ben kiadta Epitome rerum Bohemiae című könyvét. 1683-ban szélütés érte, majd 1688-ban meghalt.
Legérdekesebb és legnagyobb műve a Miscellanea historica regni Bohemiae, mely 1679-től kezdett megjelenni. Ez 9 "tizedre", azaz 10 könyvre oszlott, egyenként két résszel. Élete folyamán csak nyolc kötet jelent meg, így pl. a második tizedből két könyv, melyek a cseh nemesség genealógiájával foglalkoznak. Művei számos értékes történeti, heraldikai, genealógiai stb. adatot tartalmaznak. Példáját a genealógiai és heraldikai források egyéb cseh gyűjtői is követték.