Der Spiegel

Der Spiegel
Adatok
Típus	hetilap
Ország	Németország
Alapítva	1947. január 4.
Kiadó	SPIEGEL-Verlag Rudolf Augstein GmbH & Co. KG
Főszerkesztő	Mathias Müller von Blumencron Georg Mascolo
Példányszám	1 050 000
Nyelv	német
Székhely	Hamburg
ISSN	0038-7452
A Der Spiegel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Der Spiegel témájú médiaállományokat.

A Der Spiegel (magyar fordításban: A tükör) egy német hetilap Európa legnagyobb hírújságainak egyike, Németország legbefolyásosabb és legolvasottabb lapja. A magazint hetente, több mint egymillió példányszámban adják ki Hamburgban. Itt található a Der Spiegel székháza.

A Spiegel-Online honlapját is egyre többen olvassák, havi szinten ötmillióan látogatják meg, ennek hozzávetőleg 15%-a külföldi felhasználó.^[forrás?]

Népszerű a Spiegel TV is, annak ellenére, hogy ilyen nagy konkurenciával kell szembenéznie.

Történelem

Az első példányt 1947. január 4-én adták ki Hannoverben. A lap főszerkesztője Rudolf Augstein volt. Ezen pozíciót megtartotta a kezdetektől egészen a haláláig, azaz 2002. november 7-ig. 1950 után a magazin Rudolf Augstein és John Jahr tulajdonát képezte egészen 1969-ig, amikor Augstein megvásárolta Jahr részesedését, ezzel a Der Spiegel egyedüli tulajdonosává vált. 1971-ben a Der Spiegel 25%-a eladásra került, majd '74-ben Augstein átszervezte a vállalatot, és lehetőséget adott a dolgozóknak, hogy részvényeket vásároljanak a cégből, ezáltal részesedjenek a vállalat profitjából. A médium 1952-ben költözött új székhelyére, Hamburgba.

Az újság botrányt kavaró időszaka következett, amikor 1962. október 10-én megjelent egy cikk, amelyben Conrad Ahlers – aki a Der Spiegel szerkesztője volt – közzétette a fegyveres erők belső dokumentumait. Franz Josef Strauss – akkori szövetségi védelmi miniszter – október 26-án a rendőrség által, hamis állításokkal tartóztatta le Rudolf Augsteint és pár kollégáját, többek között a cikk íróját. A nyilvánosság a hírmagazinhoz fűződő szolidaritását utcára vonulásokkal és tüntetésekkel fejezte ki. Az ügyet széles körökben a sajtószabadság elleni támadásnak tekintették. 103 nap után szabadlábra helyezték a fogvatartott Rudolf Augsteint. 1963-ban Franz Josef Strauss véleménye a Der Spiegelről: „Sie sind die Gestapo im Deutschland unserer Tage […] Ich war gezwungen, gegen Sie zu handeln.“ azaz: „Ön a Gestapo napjaink Németországában {...} Kénytelen voltam Ön ellen cselekedni”. 1965. május 13-án a bíróság ez ügyben visszautasította a fő eljárás megnyitását. Straussnak az ügy után vissza kellett vonulnia.

A Der Spiegelnél 1970-ben alig 900 fő dolgozott. A Spiegel-csoport egy leányvállalata ekkor alapította meg a manager magazin-t. 1974-ben Willy Brandt szociáldemokrata politikus „Scheißblatt”-nak nevezte a Spiegelt – fordítása kb.: szennylap. 1989-ben Erich Honecker német kommunista politikus így nyilatkozott: „Ja, Der Spiegel ist ein gutes Blatt, les' ich jeden Montag.” azaz „Igen, a Spiegel egy jó lap, olvasom is minden hétfőn”.

A Spiegel a 1996-os év első felében, a kiadásból származó legnagyobb bevételű német folyóirat rangjával büszkélkedhetett: „Die deutsche Zeitschrift mit den höchsten Einnahmen aus Vertrieb und Anzeigen.” Ebből is látható, hogy a magazin eladási példányszáma gyorsan nőtt. Míg az 1947-es indulási példányszám 15 000 volt, ez 1948-ban 65 000-re, majd 1961-ben 437 000-re nőtt. A 1970-es évekre elérte a 900 000 körüli számot és itt - bár kissé ingadozva - stabilan állt. Az egymilliós határt csak 1990-ben a Kelet-Németországba való terjeszkedéssel tudta áttörni.

A Spiegel-Kiadó 1988-ban megalapította a máig működő Spiegel TV-t.

A Hubert Burda Media 1993-ban bemutatta a Focus nevű hetilapot, ami inkább jobboldali újságnak számít. Ezzel, úgymond alternatíva elé állították az olvasókat.

1994-ben bemutatták a Spiegel-Online-t. (rövidítve: SPON). Ennek hivatalos angol verzióját 2004. október 21-én mutatták be.

Főszerkesztők

• 1947-1959-ben: Rudolf Augstein
• 1959-1961-ben: Hans Detlev Becker
• 1962-1968-ban: Johannes K Engel és Claus Jacobi
• 1962-1963-ban: Leo Brawand (SPIEGEL Botrány)
• 1969-1969-ben: Johannes K Engel
• 1969-1973-ban: Johannes K Engel és Günter Gaus
• 1973-1986-ban: Erich Böhme és Johannes K Engel
• 1986-1989-ben: Erich Böhme és Werner Funk
• 1990-1991-ben: Werner Funk és Hanok Werner Kilz
• 1991-1994-ben: Wolfgang Kaden és Hans Werner Kilz
• 1994-1994-ben: Hans Werner Kilz
• 1994-2008-ban: Stefan Aust
• 2008 óta: Mathias Müller von Blumencron és Georg Mascolo

Ismert szerkesztők

• Klaus Brinkbäumer, riporter
• Ullrich Fichtner, riporter
• Gisela Friedrichsen, tudósító
• Olaf Ihlau, külföldi tudósító
• Dirk Kurbjuweit, riporter és irodavezető
• Matthias Matussek, szerző
• Alexander Osang, riporter és szerző
• Cordt Schnibben, riporter
• Alexander Smoltczyk, riporter és tudósító
• Gabor Steingart, irodavezető
• Moritz von Uslar, szerző
• Bastian Sick, korábban fordító a magazinnál, most szerkesztő a Spiegel-Online -nál

Korábbi szerzők

• Oliver Gehrs, szerző, újságíró és kiadó
• Hermann L Gremliza, későbbi kiadó
• Jürgen Hogrefe, képviselő
• Hellmuth Karasek, műkritikus
• Christian Kracht, szerző és újságíró
• Jürgen Leinemann, politikai riporter, (korábban irodavezető)
• Hans Leyendecker, újságíró
• Gerhard Mauz, tudósító
• Marie-Luise Scherer, riporter
• Manfred Schniedenharn, újságíró
• Harald Schumann, szerző, újságíró
• Ferdinand Simoneit, újságíró, és ő a legkelendőbb szerző

Források

• Fülöp Géza. Sajtótörténet, sajtóismeret. Budapest: Tankönyvkiadó (1975) 
• Spiegel Online (német nyelven)
• SPIEGEL Gruppe (német nyelven)
• Georg Bönisch, Hans Halter, Per Hinrichs, Georg Mascolo, Dietmar Pieper, Alexander Szandar és Klaus Wiegrefe (2002. október 21.). „"Dummheiten des Staates" SPIEGEL-AFFÄRE” (német nyelven). Der Spiegel 2002 (43).  
• Der erste Landesverrat des SPIEGEL (német nyelven). wissen.spiegel.de. (Hozzáférés: 2009. november 17.)

Külső hivatkozások

• DER SPIEGEL – honlap (németül)
• SPIEGEL csoport (németül)
• wissen.spiegel.de (németül)