„Keton” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Fizikai tulajdonságok: jav. |
|||
9. sor: | 9. sor: | ||
==Fizikai tulajdonságok== |
==Fizikai tulajdonságok== |
||
A kisebb- és közepes szénatomszámú ketonok jellegzetes, az [[éter (kémia)|éterekéhez]] hasonló szagú folyadékok. Forráspontjuk az [[alkoholok]]énál és a [[karbonsav]]akénál alacsonyabb, mivel nem képesek [[hidrogénkötés |
A kisebb- és közepes szénatomszámú ketonok jellegzetes, az [[éter (kémia)|éterekéhez]] hasonló szagú folyadékok. Forráspontjuk az [[alkoholok]]énál és a [[karbonsav]]akénál alacsonyabb, mivel nem képesek [[hidrogénkötés|hidrogén-híd]] kialakítására, viszont a [[szénhidrogén]]ekénél magasabb, mivel a poláris molekulák dipól-dipól kölcsönhatásba léphetnek egymással. A kis szénatomszámú ketonok jól oldódnak vízben, a szénatomszám növekedésével az oldhatóság egyre csökken, az ötös szénatomszámú ketonok már vízben gyakorlatilag nem oldódnak. Az összes keton jól oldódik alkoholban és éterben. |
||
==Kémiai tulajdonságok== |
==Kémiai tulajdonságok== |
A lap 2009. augusztus 3., 18:21-kori változata
A ketonok láncközi oxocsoportot (═O) tartalmazó oxigéntartalmú szerves vegyületek. Általános képletük: R1-CO-R2. A képletben szereplő R1, R2 láncokat a keton oldalláncainak nevezzük.
Szabályos nevüket a megfelelő szénhidrogénlánc nevének végéhez illesztett -on végződéssel jelöljük. Az -on végződés előtt feltüntetjük annak a szénatomnak a számát, amelyhez az oxocsoport kapcsolódik. Így az aceton (CH3-CO-CH3) szabályos, genfi nómenklatúra szerinti neve propán-2-on. Egyes ketonoknak régies neve is használatos.
A ketonok legegyszerűbb képviselője az aceton.
Fizikai tulajdonságok
A kisebb- és közepes szénatomszámú ketonok jellegzetes, az éterekéhez hasonló szagú folyadékok. Forráspontjuk az alkoholokénál és a karbonsavakénál alacsonyabb, mivel nem képesek hidrogén-híd kialakítására, viszont a szénhidrogénekénél magasabb, mivel a poláris molekulák dipól-dipól kölcsönhatásba léphetnek egymással. A kis szénatomszámú ketonok jól oldódnak vízben, a szénatomszám növekedésével az oldhatóság egyre csökken, az ötös szénatomszámú ketonok már vízben gyakorlatilag nem oldódnak. Az összes keton jól oldódik alkoholban és éterben.
Kémiai tulajdonságok
A ketonok oldalláncai jellegük szerint szubsztitúciós, addíciós, vagy egyéb reakciókban vehetnek részt.
A ketonok az aldehidekkel ellentétben enyhe oxidációs hatásra nem oxidálódnak, így nem adják sem az ezüsttükör-, sem a Fehling-próbát. Megfelelően erős oxidációs hatásra (pl. HNO3) azonban lánchasadás mellett oxidálhatók, ekkor különféle szénatomszámú karbonsavak keletkeznek.
Előállításuk
A ketonok előállítása a nekik megfelelő szekunder alkohol oxidációjával történhet. Előállíthatók továbbá a megfelelő karbonsavak kalciumsóinak hevítésével is.