„Gubernium” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
kat, csonk |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
A Gubernium hagyományos, rendi jellegét biztosítandó a kormányzót (gubernator) és a tanács tagjait az uralkodó csak az erdélyi országgyűlés jelöltjei közül nevezhette ki. Emellett a Gubernium jelentős bírói hatáskört is megőrzött, és ügyintézésében csak a század közepe után alakult ki fokozatosan a hatékonyabb munkát lehetővé tevő hivatali fegyelem és rend. |
A Gubernium hagyományos, rendi jellegét biztosítandó a kormányzót (gubernator) és a tanács tagjait az uralkodó csak az erdélyi országgyűlés jelöltjei közül nevezhette ki. Emellett a Gubernium jelentős bírói hatáskört is megőrzött, és ügyintézésében csak a század közepe után alakult ki fokozatosan a hatékonyabb munkát lehetővé tevő hivatali fegyelem és rend. |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Magyarország történelme]] |
||
{{csonk-dátum|csonk-tört|2006 januárjából}} |
|||
A lap 2006. május 17., 03:45-kori változata
A magyar Helytartótanács erdélyi megfelelője az 1695-ben felállított Erdélyi Királyi Gubernium volt, mely kezdetben Gyulafehérváron működött, majd a Rákóczi-szabadságharc elől menekülve Nagyszebenbe költözött.
A Gubernium hagyományos, rendi jellegét biztosítandó a kormányzót (gubernator) és a tanács tagjait az uralkodó csak az erdélyi országgyűlés jelöltjei közül nevezhette ki. Emellett a Gubernium jelentős bírói hatáskört is megőrzött, és ügyintézésében csak a század közepe után alakult ki fokozatosan a hatékonyabb munkát lehetővé tevő hivatali fegyelem és rend.
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |