„Vímara portugál gróf” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
mód. |
Onega |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
Az '''Első Portugál Grófság''' nem volt független állam: '''Vímara Peres''' és utódai az [[Ibériai-félsziget]] északi részét elfoglaló [[Asztúriai Királyság]] (a későbbi [[Leóni királyság]]) uralkodóinak vazallusai voltak. (Portugália tulajdonképpen csak 1128-ban lett független Leóntól.) |
Az '''Első Portugál Grófság''' nem volt független állam: '''Vímara Peres''' és utódai az [[Ibériai-félsziget]] északi részét elfoglaló [[Asztúriai Királyság]] (a későbbi [[Leóni királyság]]) uralkodóinak vazallusai voltak. (Portugália tulajdonképpen csak 1128-ban lett független Leóntól.) |
||
Felesége: '''Onega''' (kb. 825 – ?) |
|||
⚫ | Vímara Peres a mórok kiűzése után saját megerődített várost alapított, ami a gróf nevéről a ''Vimaranis'' (vagy ''Vimar'') nevet kapta, később Guimaranis lett, mai neve pedig [[Guimarães]]. A portugálok ma is "a Bölcsőváros" néven emlegetik. Itt halt meg a fejedelem [[873]]-ban. Utóda [[Lucídio Vimaranes]] (azaz "Lucídió, Vímara fia") lett. A dinasztia [[1071]]-ig maradt fenn. |
||
⚫ | Vímara Peres a mórok kiűzése után saját megerődített várost alapított, ami a gróf nevéről a ''Vimaranis'' (vagy ''Vimar'') nevet kapta, később ''Guimaranis'' lett, mai neve pedig [[Guimarães]]. A portugálok ma is "a Bölcsőváros" néven emlegetik. Itt halt meg a fejedelem [[873]]-ban. Utóda fia, [[Lucídio Vimaranes]] (azaz "Lucídió, Vímara fia") lett. A grófság és vele a dinasztia [[1071]]-ig maradt fenn. |
||
Az alapító fejedelem szobrát a hódítás 1100. évfordulóján állították fel [[Porto|Portóban]]. |
Az alapító fejedelem szobrát a hódítás 1100. évfordulóján állították fel [[Porto|Portóban]]. |
A lap 2009. június 16., 23:56-kori változata
Vímara Peres (Galicia, cc. 820–873) gróf, Portugália megteremtője és első uralkodója,, a Vímara Peres uralkodóház megalapítója. Peres azt jelenti, hogy "Péter fia", Vímara pedig a származási helyre utal (Guimar?).
A gróf Nagy Alfonz asztúriai király hadvezéreként 868-ban a móroktól elfoglalta a Minho és a Douro folyók közti területet, Galícia nyugati, tengermelléki részét, rajta Gaia és Portus Cale várossal, a mai Portóval. A Vímara Peres uralma alá került, ma Első Portugál Grófság (Condado de Portucale) néven ismert terület szintén a városról kapta a nevét (Portucale) – ez lett a mai Portugália őse.
Az Első Portugál Grófság nem volt független állam: Vímara Peres és utódai az Ibériai-félsziget északi részét elfoglaló Asztúriai Királyság (a későbbi Leóni királyság) uralkodóinak vazallusai voltak. (Portugália tulajdonképpen csak 1128-ban lett független Leóntól.)
Felesége: Onega (kb. 825 – ?)
Vímara Peres a mórok kiűzése után saját megerődített várost alapított, ami a gróf nevéről a Vimaranis (vagy Vimar) nevet kapta, később Guimaranis lett, mai neve pedig Guimarães. A portugálok ma is "a Bölcsőváros" néven emlegetik. Itt halt meg a fejedelem 873-ban. Utóda fia, Lucídio Vimaranes (azaz "Lucídió, Vímara fia") lett. A grófság és vele a dinasztia 1071-ig maradt fenn.
Az alapító fejedelem szobrát a hódítás 1100. évfordulóján állították fel Portóban.