„Vímara portugál gróf” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ru:Вимара Переш |
mód. |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Vimaraperes.jpg|250px|bélyegkép|Vímara Peres szobra [[Porto|Portóban]],<br> [[Barata Feyo]] alkotása [[1968]]-ban.]] |
[[Fájl:Vimaraperes.jpg|250px|bélyegkép|Vímara Peres szobra [[Porto|Portóban]],<br> [[Barata Feyo]] alkotása [[1968]]-ban.]] |
||
'''Vímara Peres''' ([[ |
'''Vímara Peres''' ([[Galicia]], cc. [[820]]–[[873]]) gróf, [[Portugália]] megteremtője és első uralkodója,, a [[Vímara Peres-ház|Vímara Peres]] uralkodóház megalapítója. ''Peres'' azt jelenti, hogy "Péter fia", ''Vímara'' pedig a származási helyre utal (Guimar?). |
||
A gróf [[868]]-ban a [[mórok]]tól elfoglalta a [[Minho]] és a [[Douro]] folyók közti területet, Galícia nyugati, tengermelléki részét, rajta ''Portus Cale'' |
A gróf [[III. Alfonz asztúriai király|Nagy Alfonz asztúriai király]] hadvezéreként [[868]]-ban a [[mórok]]tól elfoglalta a [[Minho]] és a [[Douro]] folyók közti területet, Galícia nyugati, tengermelléki részét, rajta [[Vila Nova de Gaia|Gaia]] és ''Portus Cale'' várossal, a mai [[Porto|Portóval]]. A Vímara Peres uralma alá került, ma [[Első Portugál Grófság]] ''(Condado de Portucale)'' néven ismert terület szintén a városról kapta a nevét (''Portucale'') – ez lett a mai Portugália őse. |
||
Az '''Első Portugál Grófság''' nem volt független állam: '''Vímara Peres''' és utódai az [[Ibériai-félsziget]] északi részét elfoglaló [[Asztúriai Királyság]] (a későbbi [[Leóni királyság]]) uralkodóinak vazallusai voltak. (Portugália tulajdonképpen csak 1128-ban lett független Leóntól.) |
|||
Vímara Peres a mórok kiűzése után saját megerődített várost alapított, ami a gróf nevéről a ''Vimaranis'' (vagy ''Vimar'') nevet kapta, később Guimaranis lett, mai neve pedig [[Guimarães]]. A portugálok ma is "a Bölcsőváros" néven emlegetik. Itt halt meg a fejedelem [[873]]-ban. Utóda [[Lucídio Vimaranes]] (azaz "Lucídió, Vímara fia") lett. A dinasztia |
Vímara Peres a mórok kiűzése után saját megerődített várost alapított, ami a gróf nevéről a ''Vimaranis'' (vagy ''Vimar'') nevet kapta, később Guimaranis lett, mai neve pedig [[Guimarães]]. A portugálok ma is "a Bölcsőváros" néven emlegetik. Itt halt meg a fejedelem [[873]]-ban. Utóda [[Lucídio Vimaranes]] (azaz "Lucídió, Vímara fia") lett. A dinasztia [[1071]]-ig maradt fenn. |
||
Az alapító fejedelem szobrát a hódítás 1100. évfordulóján állították fel Portóban. |
Az alapító fejedelem szobrát a hódítás 1100. évfordulóján állították fel [[Porto|Portóban]]. |
||
== Források== |
|||
* [http://dic.academic.ru/dic.nsf/enwiki/883131 Academic dictionaries and encyclopedias: Vímara Peres] |
|||
==Lásd még== |
==Lásd még== |
||
*[[Portugália uralkodóinak listája]] |
*[[Portugália uralkodóinak listája]] |
||
A lap 2009. június 16., 19:58-kori változata
Vímara Peres (Galicia, cc. 820–873) gróf, Portugália megteremtője és első uralkodója,, a Vímara Peres uralkodóház megalapítója. Peres azt jelenti, hogy "Péter fia", Vímara pedig a származási helyre utal (Guimar?).
A gróf Nagy Alfonz asztúriai király hadvezéreként 868-ban a móroktól elfoglalta a Minho és a Douro folyók közti területet, Galícia nyugati, tengermelléki részét, rajta Gaia és Portus Cale várossal, a mai Portóval. A Vímara Peres uralma alá került, ma Első Portugál Grófság (Condado de Portucale) néven ismert terület szintén a városról kapta a nevét (Portucale) – ez lett a mai Portugália őse.
Az Első Portugál Grófság nem volt független állam: Vímara Peres és utódai az Ibériai-félsziget északi részét elfoglaló Asztúriai Királyság (a későbbi Leóni királyság) uralkodóinak vazallusai voltak. (Portugália tulajdonképpen csak 1128-ban lett független Leóntól.)
Vímara Peres a mórok kiűzése után saját megerődített várost alapított, ami a gróf nevéről a Vimaranis (vagy Vimar) nevet kapta, később Guimaranis lett, mai neve pedig Guimarães. A portugálok ma is "a Bölcsőváros" néven emlegetik. Itt halt meg a fejedelem 873-ban. Utóda Lucídio Vimaranes (azaz "Lucídió, Vímara fia") lett. A dinasztia 1071-ig maradt fenn.
Az alapító fejedelem szobrát a hódítás 1100. évfordulóján állították fel Portóban.