„Kőzetliszt” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
38. sor: | 38. sor: | ||
* Balogh Kálmán et al., 1991: Szedimentológia II. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 181-182. |
* Balogh Kálmán et al., 1991: Szedimentológia II. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 181-182. |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Kőzetek|*]] |
||
[[Kategória:Anyagok]] |
A lap 2009. március 6., 00:29-kori változata
A kőzetliszt a törmelékes üledékek az agyag és a homok közé eső méretű szemcsékből álló része. Mérethatárait a különféle osztályozó rendszerek eléggé sokféleképpen szabják meg.
A kőzetliszt méret gyakorlatilag a törmelékes aprózódás alsó határa; az ennél kisebb szemcsék már zömmel agyagásványokból állnak — az az üledék, amelyben azok vannak többségben, az agyag. Ezen az alapon, amit azonban nem minden szerző fogad el, a kőzetliszt szemcsék mérettartományának alsó határa viszonylag objektív lehetne — itt a „viszonylag” azt jelenti, hogy ez egyes szerzők nem túl különbözően szabnák meg. A különböző szedimentológiai rendszerekben, illetve társtudományokban azonban a
- 0,002 mm,
- 0,0039 mm,
- 0,005 mm,
- 0,01 mm
alsó mérethatárral egyaránt találkozhatunk. E bizonytalanság oka, hogy az agyagásványok gyakran aggregátumokba állnak össze, és az ilyen agyagásvány-aggregátumok mérete gyakran eléri a 0,05 mm-t. A kőzetliszt- és agyagszemcsék együttes megjelenése, kémiai üledékekbe keveredése a keverékkőzetek igen változatos sorozatait hozza létre. A kőzetlisztet és az agyagot együtt pélitnek nevezzük; pélites üledékekből keletkeztek a Föld leggyakoribb üledékes kőzetei.
A kőzetlisztnél nagyobb szemcséket nevezzük homoknak. A homok és a kőzetliszt ásványtanilag azonos, csak a szemcsék mérete tér el. Mivel e két kategória mérethatára nagyrészt szubjektív, az egyes, elfogadottabb rendszerekben alábbi méretekkel találkozhatunk:
- 0,02 mm,
- 0,05 mm,
- 0,06 mm,
- 0,063 mm,
- 0,1 mm.
Hidraulikai megfontolásokból a földtanban a legtöbb szerző a 0,002 mm alsó és a 0,06 mm felső határt fogadja el.
Mivel e mérettartomány meglehetősen tág (a szemcseméret fölső határa legalább tízszerese az alsónak), a kőzetliszt kategóriát az egyes rendszerek további 3-4 alkategóriára bontják, és szemcseméret szerint megkülönböztetik a
- durva,
- középszemű,
- finomszemű,
- (nagyon finomszemű)
kőzetliszt tartományokat.
A Magyarországon, a földtanban leggyakrabban használt felosztás a kőzetliszt méretű szemcséket két méretkategóriára bontja:
- 0,06–0,02 mm – durva kőzetliszt,
- 0,02–0,002 mm – finom kőzetliszt.
Keletkezése
A szélfútta anyagból lerakódó és zömmel kőzetliszt méretű szemcsékből álló kőzet a lösz; a vízből kiülepedő kőzetlisztet iszapnak nevezzük. Az iszapok kötöttsége szerint megkülönböztetjük a vízben széteső, laza aleuritot az erősebben kötött, tömör aleurolittól.
Források
- Balogh Kálmán et al., 1991: Szedimentológia II. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 181-182.