„Keton” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: hi:कीटोन |
Buda (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:ketone-displayed.png|150px|jobbra|bélyegkép|A ketonok általános szerkezeti képlete]] |
[[Kép:ketone-displayed.png|150px|jobbra|bélyegkép|A ketonok általános szerkezeti képlete]] |
||
A ketonok láncközi oxocsoportot (═O) tartalmazó oxigéntartalmú szerves vegyületek. Általános képletük: R<sub>1</sub>-CO-R<sub>2</sub>. A képletben szereplő ''R<sub>1</sub>'', ''R<sub>2</sub>'' láncokat a keton oldalláncainak nevezzük. |
A '''ketonok''' láncközi oxocsoportot (═O) tartalmazó oxigéntartalmú szerves vegyületek. Általános képletük: R<sub>1</sub>-CO-R<sub>2</sub>. A képletben szereplő ''R<sub>1</sub>'', ''R<sub>2</sub>'' láncokat a keton oldalláncainak nevezzük. |
||
Szabályos nevüket a megfelelő szénhidrogénlánc nevének végéhez illesztett ''-on'' végződéssel jelöljük. Az ''-on'' végződés előtt feltüntetjük annak a szénatomnak a számát, amelyhez az [[oxocsoport]] kapcsolódik. Így az [[aceton]] (CH<sub>3</sub>-CO-CH<sub>3</sub>) szabályos, [[genfi nómenklatúra]] szerinti neve propán-2-on. Egyes ketonoknak régies neve is használatos. |
Szabályos nevüket a megfelelő szénhidrogénlánc nevének végéhez illesztett ''-on'' végződéssel jelöljük. Az ''-on'' végződés előtt feltüntetjük annak a szénatomnak a számát, amelyhez az [[oxocsoport]] kapcsolódik. Így az [[aceton]] (CH<sub>3</sub>-CO-CH<sub>3</sub>) szabályos, [[genfi nómenklatúra]] szerinti neve propán-2-on. Egyes ketonoknak régies neve is használatos. |
||
A lap 2009. február 22., 14:30-kori változata
A ketonok láncközi oxocsoportot (═O) tartalmazó oxigéntartalmú szerves vegyületek. Általános képletük: R1-CO-R2. A képletben szereplő R1, R2 láncokat a keton oldalláncainak nevezzük.
Szabályos nevüket a megfelelő szénhidrogénlánc nevének végéhez illesztett -on végződéssel jelöljük. Az -on végződés előtt feltüntetjük annak a szénatomnak a számát, amelyhez az oxocsoport kapcsolódik. Így az aceton (CH3-CO-CH3) szabályos, genfi nómenklatúra szerinti neve propán-2-on. Egyes ketonoknak régies neve is használatos.
A ketonok legegyszerűbb képviselője az aceton.
Fizikai tulajdonságok
A kisebb- és közepes szénatomszámú ketonok jellegzetes, az éterekéhez hasonló szagú folyadékok. Forráspontjuk az alkoholokénál és a karbonsavakénál alacsonyabb, mivel nem képesek hidrogén-híd kialakítására, viszont a szénhidrogénekénél magasabb, mivel a poláris molekulák dipól-dipól kölcsönhatásba léphetnek egymással. A kis szénatomszámú ketonok jól oldódnak vízben, a szénatomszám növekedésével az oldhatóság egyre csökken, az ötös szénatomszámú ketonok már vízben gyakorlatilag nem oldódnak. Az összes keton jól oldódik alkoholban és éterben.
Kémiai tulajdonságok
A ketonok oldalláncai jellegük szerint szubsztitúciós, addíciós, vagy egyéb reakciókban vehetnek részt.
A ketonok az aldehidekkel ellentétben enyhe oxidációs hatásra nem oxidálódnak, így nem adják sem az ezüsttükör-, sem a Fehling-próbát. Megfelelően erős oxidációs hatásra (pl. HNO3) azonban lánchasadás mellett oxidálhatók, ekkor különféle szénatomszámú karbonsavak keletkeznek.
Előállításuk
A ketonok előállítása a nekik megfelelő szekunder alkohol oxidációjával történhet. Előállíthatók továbbá a megfelelő karbonsavak kalciumsóinak hevítésével is.