„Centurio” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kép névtér javítása |
a Bot: következő hozzáadása: zh:百夫長 |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
[[tl:Senturyon]] |
[[tl:Senturyon]] |
||
[[uk:Центуріон]] |
[[uk:Центуріон]] |
||
[[zh:百夫長]] |
A lap 2009. január 14., 21:08-kori változata
A centurio az ókorban a római légió egy centuriájának vezetője volt.
A Római Köztársaság idején a minden egyes légiót 30 manipulus alkotott, és mindegyik manipulus élén 1-1 centurió állt. Később a manipulusokat 2 centuriára osztották, így a centuriók száma is megduplázodott. A császárság alatt is ez a szerveződési rendszer maradt fenn. A köztársaság idején rangfokozatuk függött attól, hogy hastati, principes vagy triarii centurióba tartoztak, vagy aszerint ,hogy a manipulus első vagy második centuriájában szolgáltak. Az első centúrió, vagyis a jobb szárny centúriója (centurio prior) mindig az egész manipulust vezette, téhát idősebb és tapasztaltabb volt a bal szárny parancsnokánál (centurio posterior).
A császárság korában a triarii, principes és hastati megkülönböztetés már csak a centuriók rangjelzésében tartotta fenn magát. Az első -dupla erejű - cohors csak öt centuriaból llt, az öt centurió rangelnevezése a következő: primus pilus, princeps prior, hastatus prior, princeps posterior és hastatus posterior. A többi cohors vonatkozásában a következő rangok ismeretesek: pilus prior, princeps prior, hastatus prior, pilus posterior, princeps posterior, hastatus posterior. A centuriók tiszti létszámba tartoztak, és egyben ez volt az egyetlen rang amelyet a közkatonák és altisztek hosszú és fáradságos szolgálattal elérhettek. A császár kezdeményezésére lovagrendüek is centurióként kezdhették meg a pályafutásukat. Ez csábítóbb volt a lovagok számára, mint a tribunusi hivatal ahol semmilyen jövedelemhez nem juthattak. A centurió már nem léphetett előbbre a légióban, ezért a legtöbben, ha szolgálati idejük letelt, a magán életbe vonultak vissza. Minthogy a centurio rendszerint 100 emberből álló csapat parancsnoka volt, megjelölése a feliratokon a 100-ast jelző C betű fordított alakja által történt.
Források
- Pecz Vilmos: Ókori Lexikon
- Havas László, Németh György, Szabó Edit: Római történeti kézikönyv (Korona Kiadó, Budapest, 2001) ISBN 963-9191-75-2