„Mágneses elhajlás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Né! Velőőő.... |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
[[Földi mágneses mező|Földi mágneses]] pólusoknak nevezzük azokat a pontokat, amelyekre az [[iránytű]] mutat. Ezen pontok a tényleges [[földrajz]]i sark-pontoktól a mágneses deklináció - azaz a mágneses elhajlás - értékével térnek el. Más szavakkal kifejezve: a mágneses és a földrajzi pólusok nem azonosak egymással. A mágneses pólusok szünet nélküli lassú vándorlásban vannak. (A vándorlás feltételezett okára több, egymástól eltérő [[geofizika]]i magyarázat is létezik.) A [[Elemi navigáció|navigációs]] [[térkép]]ek pontosságát az évről-évre változó adatokkal szükséges korrigálni, ezért az ilyen térképeken szokás feltüntetni készítésük dátumát és az akkor mért deklinációs [[szög]]et is. |
[[Földi mágneses mező|Földi mágneses]] pólusoknak nevezzük azokat a pontokat, amelyekre az [[iránytű]] mutat. Ezen pontok a tényleges [[földrajz]]i sark-pontoktól a mágneses deklináció - azaz a mágneses elhajlás - értékével térnek el. Más szavakkal kifejezve: a mágneses és a földrajzi pólusok nem azonosak egymással. A mágneses pólusok szünet nélküli lassú vándorlásban vannak. (A vándorlás feltételezett okára több, egymástól eltérő [[geofizika]]i magyarázat is létezik.) A [[Elemi navigáció|navigációs]] [[térkép]]ek pontosságát az évről-évre változó adatokkal szükséges korrigálni, ezért az ilyen térképeken szokás feltüntetni készítésük dátumát és az akkor mért deklinációs [[szög]]et is. |
||
==Lásd még== |
|||
*[[Földi mágneses mező]] |
*[[Földi mágneses mező]] |
||
A lap 2009. január 1., 11:04-kori változata
A mágneses elhajlás vagy másnéven mágneses deklináció a mágneses és a földrajzi Északi-sark közötti szögbeli eltérés fokokban kifejezve. Az azonos mágneses elhajlású helyek összekötő képzeletbeli vonal az izogona. Azt a földgömbön elhelyezett képzeletbeli vonalat, ami a nulla mágneses elhajlás pontjait köti össze, agonának nevezik. A valóságban ez a különleges vonal egy kettős délkör, mert egyrészt érinti a mágneses pólust, másrészt a földrajzi póluson is áthalad. Az agonán elhelyezett iránytű tűje egyidejűleg mutatja a földrajzi és a mágneses pólust. Az agona a földgömböt két félre osztja fel. Az egyik féltekén az iránytű nyugat felé mutat (nyugati mágneses elhajlás), a másik felén viszont keletre felé hajlik el. Az agona lassan keleti irányból nyugati irányba vándorol, mint ahogyan a mágneses pólus is. A nagy pontosságú térképek készítésénél külön meg szokták adni az adott térségre vonatkozó mágneses elhajlás értékét. A mágneses elhajlás figyelembevétele a légi közlekedésnél, illetve a tengeri hajózásnál fontos.
Földi mágneses pólusoknak nevezzük azokat a pontokat, amelyekre az iránytű mutat. Ezen pontok a tényleges földrajzi sark-pontoktól a mágneses deklináció - azaz a mágneses elhajlás - értékével térnek el. Más szavakkal kifejezve: a mágneses és a földrajzi pólusok nem azonosak egymással. A mágneses pólusok szünet nélküli lassú vándorlásban vannak. (A vándorlás feltételezett okára több, egymástól eltérő geofizikai magyarázat is létezik.) A navigációs térképek pontosságát az évről-évre változó adatokkal szükséges korrigálni, ezért az ilyen térképeken szokás feltüntetni készítésük dátumát és az akkor mért deklinációs szöget is.
Lásd még
- Földi mágneses mező
- Északi-sark
- Iránytű
- Mágneses lehajlás (Mágneses inklináció)