„Vancouver” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Története: +panorámakép
a +Népessége
12. sor: 12. sor:
Nevét [[George Vancouver]] ([[1757]] - [[1798]]) brit felfedezőről kapta. A város először az [[1860-as évek]]ben népesült be, a [[Fraser-kanyoni aranyláz|fraser-kanyoni aranyláz]] okozta [[Bevándorlás Kandába|bevándorlás]] következtében, főképp az [[Egyesült Államok]]ból érkezett bevándorlókkal. Az aranyláz elmultával sokuk elhagyta a várost. [[1887]]-ben ideérkezett a [[Canadian Pacific Railway|transzkontinentális vasút]] és Vancouver kis faipari városból gyorsan nagyvárossá fejlődött. A [[vancouveri kikötő]] akkor nyert nemzetközi jelentőséget, amikor megnyitották a [[Panamai-csatorna|Panamai-csatornát]] és ez lehetővé tette, hogy a kanadai exportgabona a nyugati kikötőből is könnyen átjuthasson az Atlanti-óceánra.<ref>{{cite journal| last = Stevens| first = Leah| title = Rise of the Port of Vancouver, British Columbia| journal = Economic Geography| volume = 12| issue = 1| pages = 61–70| publisher = Clark University| url = http://links.jstor.org/sici?sici=0013-0095%28193601%2912%3A1%3C61%3AROTPOV%3E2.0.CO%3B2-R| doi= 10.2307/140264 |accessdate=2007-01-17| month = January| year = 1936}}</ref> Azóta Kanada egyik legforgalmasabb kikötője lett és többet exportál, mint bármely más kikötő [[Észak-Amerikában]].<ref>{{cite web| title = Port Facts| publisher = Port of Vancouver| url = http://www.portvancouver.com/media/port_facts.html| accessdate =2007-01-17}}</ref>
Nevét [[George Vancouver]] ([[1757]] - [[1798]]) brit felfedezőről kapta. A város először az [[1860-as évek]]ben népesült be, a [[Fraser-kanyoni aranyláz|fraser-kanyoni aranyláz]] okozta [[Bevándorlás Kandába|bevándorlás]] következtében, főképp az [[Egyesült Államok]]ból érkezett bevándorlókkal. Az aranyláz elmultával sokuk elhagyta a várost. [[1887]]-ben ideérkezett a [[Canadian Pacific Railway|transzkontinentális vasút]] és Vancouver kis faipari városból gyorsan nagyvárossá fejlődött. A [[vancouveri kikötő]] akkor nyert nemzetközi jelentőséget, amikor megnyitották a [[Panamai-csatorna|Panamai-csatornát]] és ez lehetővé tette, hogy a kanadai exportgabona a nyugati kikötőből is könnyen átjuthasson az Atlanti-óceánra.<ref>{{cite journal| last = Stevens| first = Leah| title = Rise of the Port of Vancouver, British Columbia| journal = Economic Geography| volume = 12| issue = 1| pages = 61–70| publisher = Clark University| url = http://links.jstor.org/sici?sici=0013-0095%28193601%2912%3A1%3C61%3AROTPOV%3E2.0.CO%3B2-R| doi= 10.2307/140264 |accessdate=2007-01-17| month = January| year = 1936}}</ref> Azóta Kanada egyik legforgalmasabb kikötője lett és többet exportál, mint bármely más kikötő [[Észak-Amerikában]].<ref>{{cite web| title = Port Facts| publisher = Port of Vancouver| url = http://www.portvancouver.com/media/port_facts.html| accessdate =2007-01-17}}</ref>
[[Fájl:Vancouver dusk pano.jpg||thumb|2400px|Vancouver nagy felbontású panorámaképe, a Broadway és az Oak Street környékéről nagyjából észak felé tekintve. A híd a baloldalon a Granville utcai híd.]]
[[Fájl:Vancouver dusk pano.jpg||thumb|2400px|Vancouver nagy felbontású panorámaképe, a Broadway és az Oak Street környékéről nagyjából észak felé tekintve. A híd a baloldalon a Granville utcai híd.]]

==Demográfiája==
[[Kép:Stadtgliederung Vancouver 2008.png|thumb|right|250px|Vancouver „szomszédságai”]]
Az [[1950-es évek|1950-es]] és [[1960-as évek]] várostervezői a magasházak építését szorgalmazták a [[West End (Vancouver)|West End]] városrészben, hogy kiépülhessen egy tömegközlekedéssel, kerékpárral és gyalog jól megközelíthető és járható sűrű városmag. A város azóta is a sűrűség emelését tekinti jobb alternatívának a területi terjeszkedésnél, ezt célozta a korábbi polgármester [[Sam Sullivan]] EcoDensity programja is, amely magas minőségű, sűrű övezetek kialakítását célozta, aminek révén az ingatlan birtoklása gazdaságosabb. A terv ugyanakkor közösségi központok, parkok és kulturalis központok kialakítását is célozta.<ref>{{cite web| title=Vancouver EcoDensity Initiative|url=http://www.mayorsamsullivan.ca/ecodensity/| publisher = Sam Sullivan|accessdate=2006-08-11}}</ref>

Vancouvert nevezik „a szomszédságok (angolul neignourhoods) városának” is: minden szomszédság sajátos arculattal (és etnikai összetétellel) rendelkezik.<ref>{{cite paper| author = Thomas R. Berger| title = A City of Neighbourhoods: Report of the 2004 Vancouver Electoral Reform Commission| publisher = City of Vancouver| date = 8 June 2004| url = http://www.city.vancouver.bc.ca/erc/pdf/verc_report.pdf| format = [[PDF]]| accessdate =}}</ref> Történelmileg az angol skót és ír eredetű népesség alkotja a legnagyobb csoportot a városban,<ref>[http://www40.statcan.ca/l01/cst01/demo27x.htm Population by selected ethnic origins, by census metropolitan areas (2001 Census)], Statistics Canada (2001).</ref> a brit társadalom és kultúra lenyomata ma is világosan kivehető bizonyos negyedekben, például Granville-ben és Kerrisdale-ben.<ref> A Vancouverbe látogatók számára ugyanakkor a [[kínai kanadaiak]] alkotják a szemmelláthatóan legnagyobb etnikai csoportot, és Vancouver nagyon nagy skálájával rendelkezik a különféle kultúrájú kínai nyelvű közösségeknek, akik több kínai nyelvjárást képviselnek, köztük a kantoni és a mandarin. {{cite web|title=Visible minorities (2001 census)|url=http://www40.statcan.ca/l01/cst01/demo53e.htm|publisher=Statistics Canada|accessdate=2006-10-19}}</ref><ref name="GVB"/> Vannak olyan „szomszédságok”, ahol egy etnikai csoport alkot magas koncentrációt, például a Pandzsábi Piac (Punjabi Market), a Kis-Olaszország (Little Italy), a Görögváros (Greektown) és a Japánváros (Japantown). Sok szomszédságban lathatók kétnyelvű utcatáblak, például a Kínaivárosban (Chinatown) és a Pandzsábi Piacon.


==Gazdasága==
==Gazdasága==

A lap 2008. december 15., 21:22-kori változata

Vancouveri panoráma.
Brit Columbia elhelyezkedése Kanadában.
Nagy-Vancouver Brit Columbiában.
Vancouver zászlaja.

Vancouver fontos kikötőváros a nyugat-kanadai Brit Columbia tartomány délnyugati részében, a Georgia-szoros, a Fraser-folyó és a kanadai Parti-hegység között.

Lower Mainland régió gazdasági, politikai és kulturális központja. Területe 114,67 km², népessége 611 869[1], nagyvárosi övezetével együtt (Nagy-Vancouver) 2 249 725 (2007-es adatok) - ezzel Kanada harmadik, Nyugat-Kanada második legnagyobb nagyvárosi övezete. A város népsűrűsége az észak-amerikai kontinensen New York, San Francisco és Mexico City után a negyedik legnagyobb.[2]

Vancouver a világ egyik „legnemzetközibb” városa. Domináns etnikai csoportja nincs, a város lakóinak mintegy 52 százaléka [3] és a nagyvárosi övezet népességének mintegy 43 százaléka anyanyelve nem az angol. Az angol anyanyelvűek után a legnépesebb csoportot a kínaiak alkotják.[4] [5]

Története

Nevét George Vancouver (1757 - 1798) brit felfedezőről kapta. A város először az 1860-as években népesült be, a fraser-kanyoni aranyláz okozta bevándorlás következtében, főképp az Egyesült Államokból érkezett bevándorlókkal. Az aranyláz elmultával sokuk elhagyta a várost. 1887-ben ideérkezett a transzkontinentális vasút és Vancouver kis faipari városból gyorsan nagyvárossá fejlődött. A vancouveri kikötő akkor nyert nemzetközi jelentőséget, amikor megnyitották a Panamai-csatornát és ez lehetővé tette, hogy a kanadai exportgabona a nyugati kikötőből is könnyen átjuthasson az Atlanti-óceánra.[6] Azóta Kanada egyik legforgalmasabb kikötője lett és többet exportál, mint bármely más kikötő Észak-Amerikában.[7]

Vancouver nagy felbontású panorámaképe, a Broadway és az Oak Street környékéről nagyjából észak felé tekintve. A híd a baloldalon a Granville utcai híd.

Demográfiája

Vancouver „szomszédságai”

Az 1950-es és 1960-as évek várostervezői a magasházak építését szorgalmazták a West End városrészben, hogy kiépülhessen egy tömegközlekedéssel, kerékpárral és gyalog jól megközelíthető és járható sűrű városmag. A város azóta is a sűrűség emelését tekinti jobb alternatívának a területi terjeszkedésnél, ezt célozta a korábbi polgármester Sam Sullivan EcoDensity programja is, amely magas minőségű, sűrű övezetek kialakítását célozta, aminek révén az ingatlan birtoklása gazdaságosabb. A terv ugyanakkor közösségi központok, parkok és kulturalis központok kialakítását is célozta.[8]

Vancouvert nevezik „a szomszédságok (angolul neignourhoods) városának” is: minden szomszédság sajátos arculattal (és etnikai összetétellel) rendelkezik.[9] Történelmileg az angol skót és ír eredetű népesség alkotja a legnagyobb csoportot a városban,[10] a brit társadalom és kultúra lenyomata ma is világosan kivehető bizonyos negyedekben, például Granville-ben és Kerrisdale-ben.[11][12] Vannak olyan „szomszédságok”, ahol egy etnikai csoport alkot magas koncentrációt, például a Pandzsábi Piac (Punjabi Market), a Kis-Olaszország (Little Italy), a Görögváros (Greektown) és a Japánváros (Japantown). Sok szomszédságban lathatók kétnyelvű utcatáblak, például a Kínaivárosban (Chinatown) és a Pandzsábi Piacon.

Gazdasága

Gazdasága sokáig Brit Columbia hagyományos erdészetére, bányászatára, halászata és földművelésére támaszkodott, később azonban több lábra állt és mára virágzó szolgáltatóipara, gyorsan fejlődő turizmusa van, emellett Észak-Amerika harmadik legnangyobb filmgyártó központja Los Angeles és New York City után.[13][14][15][16][17] A high-tech iparágak közül különösen a videojátékfejlesztés jelentős Vancouverben.

Kormányzata

Más brit columbiai önkormányatoktól eltérően Vancouver státuszáról egyedi jogszabály, az 1953-ban elfogadott Vancouver Charter rendelkezik[18] , amely egy 1921-es - szintén külön - törvényt írt felül és amely szélesebb körű és más jogokat ad a városnak, mint azok a jogok, amelyeket az állam többi települése az önkormányzati törvény alapján élveznek.

A második világháború óta többnyire a jobbközép Nem-Párt Egyesület (angolul Non-Partisan Association, NPA) kormányozza a várost, bár 2008-ig azért voltak jelentős középbal irányítású időszakok is.[12] Az NPA 2002-ben drogpolitikai nézeteltérések miatt szétszakadt és ezután a Haladó Választók Koalíciója (Coalition of Progressive Electors, COPE) aratott földcsuszamlásszerű győzelmet. Ezt követően megalapították a heroinfüggők számára Észak-Amerika első „biztonságos injekció központját”, az Insite-ot.

A város irányító önkormányzati testületei a tíztagú Vancouveri Városi Tanács, a kilenctagú Iskolabizottság és a héttagú Parkbizottság. Mindezek tagjait három évre bízzák meg és közvetlenül választják. Az eddigi tapasztalatok szerint a város módosabb nyugati része többségében konzervatív vagy liberális, a keleti oldal pedig inkább baloldali jelöltekre szavaz. Ezt megerősítették a 2005-ös tartományi és a 2006-os szövetségi választások eredményei is.[19]

A Vancouveri városháza a 2010-es téli olimpia zászlajával.

Bár a helyi politika polarizált, sok kérdésről konszenzus alakult ki, például a helyi parkok védelméről, a gyorsvasút (és nem a közúti közlekedés) fejlesztésének szükségességéről, kábítószerügyben a kármérséklő megközelítésről és a kommunális fejlesztések ügyeiről.

Larry Campbell 2002-ben részben annak köszönhette polgármesterré választását, hogy drogügyben hajlansó volt elfogadni alternatív megoldásokat, mint amilyen a felügyelt injekciós központ. A város négypillérű drogstratégiát fogadott el, ennek fő elemei a kármérséklés, a kezelés, a jogalkalmazás és a megelőzés.[20] jórészt arra a problémára válasz, hogy a város Downtown Eastside negyedében az injekciót használó drogosok közt jelentős mértékben elterjedt a HIV és a hepatitisz C. Ez a terület tulajdonképpen nyomornegyed, amelyre jellemző a prostitúció és az elterjedt utcai kábítószerkereskedelem. Egyes szervezetek és csoportok, mint a From Grief to Action („Fájdalomtól a Cselekvésig”) és a Keeping the Door Open („Nyitva Tartva az Ajtót”) további alternatív megoldások után kutatnak.[21][22]

Campbell nem indult újra a polgármesteri székért és később a kanadai Szenátus tagja lett. A 2005-ös önkormányzati választáson a vancouveri inga visszalendült jobbra és az NPA polgármesterjelöltje, Sam Sullivan győzött. A Tanácsba öt NPA-, egy COPE-jelölt került, a maradék négy hely a centrista Vision Vancouver szervezetnek jutott.

Tartományi, szövetségi képviselet

Brit Columbia Törvényhozó Gyűlésében a 2005-ös választások alapjám tízen képviselik Vancouvert (öt liberális és öt baloldali), köztük a jelenlegi tartományi miniszetrelnök, Gordon Campbell. A kanadia Képviselőházban Vancouvernek öt képviselője van a 2004-es választások alapján. Eredetileg négy liberális és egy baloldali képviselője volt, de 2006-ban az egyik liberális képviselő a Kanadai Konzervatív Párthoz csatlakozott. A 2008-as választásokon az NDP két helyet, a vancouveri liberálisok három helyet szereztek.

Sport

Vancouver lesz a 2010-es téli olimpia házigazdája.

Jegyzetek

  1. ↑ A kanadai statisztikai hivatal adatai (2007)
  2. ↑ Vancouver
  3. ↑ Vancouver város adatai (2004)
  4. ↑ Kanadai statisztikai hivatal - népesség anyanyelv alapján
  5. ↑ Kanadai statisztikai hivatal - régiók anyanyelv alapján
  6. ↑ Stevens, Leah (1936. January). „Rise of the Port of Vancouver, British Columbia”. Economic Geography 12 (1), 61–70. o, Kiadó: Clark University. DOI:10.2307/140264. (Hozzáférés: 2007. január 17.)  
  7. ↑ Port Facts. Port of Vancouver. (Hozzáférés: 2007. január 17.)
  8. ↑ Vancouver EcoDensity Initiative. Sam Sullivan. (Hozzáférés: 2006. augusztus 11.)
  9. ↑ Thomas R. Berger (2004. június 8.). „A City of Neighbourhoods: Report of the 2004 Vancouver Electoral Reform Commission” (PDF), Kiadó: City of Vancouver.  
  10. ↑ Population by selected ethnic origins, by census metropolitan areas (2001 Census), Statistics Canada (2001).
  11. ↑ A Vancouverbe látogatók számára ugyanakkor a kínai kanadaiak alkotják a szemmelláthatóan legnagyobb etnikai csoportot, és Vancouver nagyon nagy skálájával rendelkezik a különféle kultúrájú kínai nyelvű közösségeknek, akik több kínai nyelvjárást képviselnek, köztük a kantoni és a mandarin. Visible minorities (2001 census). Statistics Canada. (Hozzáférés: 2006. október 19.)
  12. ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) GVB nevű lábjegyzeteknek
  13. ↑ Overnight visitors to Greater Vancouver by volume, monthly and annual basis (PDF). Vancouver Convention and Visitors Bureau. (Hozzáférés: 2006. november 16.)
  14. ↑ Key Sectors. Vancouver Economic Development Commission. (Hozzáférés: 2006. november 11.)
  15. ↑ Industry Profile. BC Film Commission. (Hozzáférés: 2006. december 24.)
  16. ↑ Vancouver Film Industry. Vancouver.com. (Hozzáférés: 2006. december 24.)
  17. ↑ Gasher, Mike. Hollywood North: The Feature Film Industry in British Columbia. Vancouver: University of British Columbia Press. ISBN 077-4809-67-1 (2002. November) 
  18. ↑ Vancouver Charter. Queen's Printer (British Columbia). (Hozzáférés: 2007. június 7.)
  19. ↑ Andrea Barbara Smith (1981). „The Origins of the NPA: A Study in Vancouver Politics”, Kiadó: University of British Columbia.  
  20. ↑ Four Pillars Drug Strategy. City of Vancouver, 2001. (Hozzáférés: 2007. január 17.)
  21. ↑ From Grief to Action. From Grief to Action. (Hozzáférés: 2006. november 15.)
  22. ↑ Maxwell, Gillian: Keeping the Door Open. AIDS Vancouver. (Hozzáférés: 2006. november 15.)

Külső hivatkozás

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Vancouver témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vancouver című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vancouver&oldid=4632570”