„Coresi diakónus” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „thumb|Coresi szobra a brassói [[Szent Miklós-templom (Brassó)|Szent Miklós-templom udvarán]] '''Coresi diakónus''' (? - [[B...” |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
Szerepét és egyéniségét illetően a történetírásban két eltérő álláspont figyelhető meg: |
Szerepét és egyéniségét illetően a történetírásban két eltérő álláspont figyelhető meg: |
||
* A hivatalosnak nyilvánított nézőpont szerint Coresi nem csupán nyomdász volt, hanem a a legtöbb román nyelven megjelent részleges bibliafordításnak a fordítója is. Önálló kiadói politikája mentes volt a [[erdélyi szászok|szász]] [[lutheránus]] vagy magyar kálvinista befolyástól. A nyomda saját tulajdona volt, amelyet a [[Bolgárszeg]]en működtetett, a felszerelést Târgovişte városból hozta Brassóba. |
* A hivatalosnak nyilvánított nézőpont szerint Coresi nem csupán nyomdász volt, hanem a a legtöbb román nyelven megjelent részleges bibliafordításnak a fordítója is. Önálló kiadói politikája mentes volt a [[erdélyi szászok|szász]] [[lutheránus]] vagy magyar kálvinista befolyástól. A nyomda saját tulajdona volt, amelyet a [[Bolgárszeg]]en működtetett, a felszerelést Târgovişte városból hozta Brassóba. |
||
* A másik álláspont szerint Coresi az egyes könyveit az egyes brassói bírák ([[ |
* A másik álláspont szerint Coresi az egyes könyveit az egyes brassói bírák ([[Johannes Benkner]] illetve [[Lukas Hirscher]]), [[Havasalföld]] fejedelmei és metropolitái, erdélyi nemesek és püspökök megrendelésére nyomtatta. Szerintük a szövegek filológiai elemzése kérdésessé teszi, hogy őket egészében Coresi írta volna. Több esetben kimutatták a lutheranizmus és kálvinizmus hatását. |
||
==Általa kiadott könyvek== |
==Általa kiadott könyvek== |
A lap 2008. november 2., 12:13-kori változata
Coresi diakónus (? - Brassó, 1583) târgoviştei származázú román nyomdász, fordító, a 16. századi román cirillbetűs könyvkiadás központi személyisége. A legtöbb cirill betűs ószláv vagy román nyelvű könyvet ő adta ki. Noha a források említenek román nyelven kiadott könyveket Coresi előtt is (például az 1544-ben Nagyszebenben kiadott Kátét), az 1960-as évekig Coresit tartották az első román nyelvű szövegek nyomtatójának.
Coresi a târgoviştei metropolita diakónusa volt, majd Brassóban telepedett le. Brassó után a nyomdáját Szászsebesre helyezte át, halála után a műhelyt Şerban nevű fia vette át.
A Coresi-nyomtatványok könyvdíszei és figurális metszetei részben a târgoviştei, részben a velencei ószláv szerkönyvek hagyományait követik.
Szerepét és egyéniségét illetően a történetírásban két eltérő álláspont figyelhető meg:
- A hivatalosnak nyilvánított nézőpont szerint Coresi nem csupán nyomdász volt, hanem a a legtöbb román nyelven megjelent részleges bibliafordításnak a fordítója is. Önálló kiadói politikája mentes volt a szász lutheránus vagy magyar kálvinista befolyástól. A nyomda saját tulajdona volt, amelyet a Bolgárszegen működtetett, a felszerelést Târgovişte városból hozta Brassóba.
- A másik álláspont szerint Coresi az egyes könyveit az egyes brassói bírák (Johannes Benkner illetve Lukas Hirscher), Havasalföld fejedelmei és metropolitái, erdélyi nemesek és püspökök megrendelésére nyomtatta. Szerintük a szövegek filológiai elemzése kérdésessé teszi, hogy őket egészében Coresi írta volna. Több esetben kimutatták a lutheranizmus és kálvinizmus hatását.
Általa kiadott könyvek
Szláv nyelven
- Octoih (1557)
- Tetraevanghel (1562; 1579; 1583)
- Slujebnic (1568)
- Sbornic (1569; 1580)
- Psaltire (1568-1570; 1572-1573)
Román nyelven
- Întrebare creştinească vagy Catehism (1560)
- Tetraevanghel (1561)
- Pravila sfinţilor oteţi (1560-1562)
- Apostolul (1566), datat anterior 1563
- Tâlcul evangheliilor vagy Cazania I (1567)
- Psaltire (1568; 1570; 1577)
- Liturghier (1570)
- Evanghelia cu învăţătură vagy Cazania II (1581)
Források
- A kézisajtó kora az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján. (Hozzáférés: 2008. november 2.)
- Demény Lajos. „Coresi deák XVI. századi román nyomdásza”. Klió 1996 (2). (Hozzáférés: 2008. november 2.)