„Jean-Baptiste Say” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a robot Adding: et |
ND (vitalap | szerkesztései) a +kép |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Jean-Baptiste Say.png|thumb|Jean-Baptiste Say]] |
|||
'''Jean-Baptiste Say''' ([[1767]]. [[január 5]], [[Lyon]] - [[1832]]. [[november 15]], [[Párizs]]) francia közgazdász, üzletember és újságíró, a [[klasszikus közgazdaságtan]] fontos képviselője. |
'''Jean-Baptiste Say''' ([[1767]]. [[január 5]], [[Lyon]] - [[1832]]. [[november 15]], [[Párizs]]) francia közgazdász, üzletember és újságíró, a [[klasszikus közgazdaságtan]] fontos képviselője. |
||
A lap 2006. február 14., 00:53-kori változata
Jean-Baptiste Say (1767. január 5, Lyon - 1832. november 15, Párizs) francia közgazdász, üzletember és újságíró, a klasszikus közgazdaságtan fontos képviselője.
Elsősorban az általa 1803-ban, Értekezés a politikai gazdaságtanról (Traité d'économie politique) című főművében megfogalmazott Say-dogmáról ismert. Ezzel a dogmával, amely az aggregált kereslet és az aggregált kínálat azonosságát jelenti ki a gazdaságban, Say máig tartó hatást gyakorolt az elméleti közgazdaságtan világára.
A tudomány más kérdéseiben többnyire Adam Smith és más klasszikusok nézeteit osztotta, Ricardo munkaérték-elméletét viszont nem fogadta el, véleménye szerint a javak hasznosságát nem a beléjük fektetett munka, hanem a jószágot fogyasztó egyén szubjektív hasznossága határozza meg. A szubjektív hasznosság azzal a maximális pénzösszeggel mérhető, amit az egyén még hajlandó az adott jószágért kifizetni - ezt az összeget a mai közgazdászok rezervációs árnak nevezik. Hasonlóan tudtán kívül vezette be a határhaszon fogalmát is, amikor a „hasznos dolgok utolsó mennyiségének hasznosságá”-ról írt. A szubjektív hasznossággal kapcsolatos elméletei Sayt a neoklasszikus közgazdaságtan legfontosabb előfutárává tették.
Életrajza
Szülei üzletemberek voltak, Say maga is annak tanult Londonban.
1789-ben, a nagy francia forradalom évében adta ki A sajtó szabadsága (La liberté de la presse) című pamfletjét, 1792-től folyóiratot szerkesztett. 1799-től egy pamutfonoda vezetője.
1815-ben Say lett Franciaország első politikai gazdaságtan professzora.