„Szentkirály (Bács-Kiskun vármegye)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 92.52.197.162 (vita) szerkesztéséről Burrows szerkesztésére |
|||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
A mai faluközpont az 1950-es években alakult ki. 1952-ben lett önálló, de Lászlófalva lett a falu neve. 1987-ben kapta vissza ősi nevét. |
A mai faluközpont az 1950-es években alakult ki. 1952-ben lett önálló, de Lászlófalva lett a falu neve. 1987-ben kapta vissza ősi nevét. |
||
== |
==Nevezetességei== |
||
Szenkirályi ásványvíz, Szent István király szobra, Római katolikus templom (1901) , Református templom (1901) |
Szenkirályi ásványvíz, Szent István király szobra, Római katolikus templom (1901) , Református templom (1901) |
||
A lap 2008. szeptember 8., 21:01-kori változata
| Szentkirály | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség | Kecskeméti | ||
| Jogállás | község | ||
| Irányítószám | 6031 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1854 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 20 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 101,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 55′ 04″, k. h. 19° 55′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 04″, k. h. 19° 55′ 08″ | |||
 Szentkirály
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |||
| Szentkirály weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkirály témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szentkirály község Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérségében.
Fekvése
Szentkirály Bács-Kiskun Megye északi határán, a Kiskunsági Homokhátság peremén fekszik, nyugaton Kecskeméttel határos, központja mintegy 20 km-re van a megyeszékhelytől.
Története
Az avar kor óta lakott település. Több ezer éves gyökerekkel rendelkezik: régészeti leletek maradtak ránk a rézkortól, írásos emlékek 1354-től, s az Árpád-kori templom romjai még a XIX. században is álltak.
Első írásos emléke 1354-ből való, melyben I. Lajos király Sanctus Rex néven említi.
A török időkben már jelentős településnek számított, erről tanúskodnak a szultáni khász birtok összeíró levelei. A későbbi felszabadító hadjáratok során azonban teljesen feldúlták és elnéptelenedett. Ez idő tájt, a XVIII. században vált Kecskemét város pusztájává, melyet az később bérlők (18. században az Ottlik család, és Vay Ádám kuruc mrsall birtokolták) , a városi polgárság tulajdonába adott ki. Így alakult ki Szentkirályon a nagy kiterjedésű tanyahálózat, mely még ma is jelentős a település életében.
A kecskeméti bérlők közül egyre többen települtek ki a pusztára, ahol kis és középbirtokosként főként állattenyésztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A lakosság növekedése megkövetelte a helyben oktatást, mely az 1850-es években indult meg. A település fejlődését jól mutatja, hogy 1901-ben a katolikus, majd 1902-ben a református hívek is templomot építettek. Ebben az időben a puszta lakossága mintegy kétszerese volt a mainak.
Szentkirály-puszta 1952. január 1-én vált közigazgatásilag is önállóvá Lászlófalva néven. A község eredeti, ősi nevét 1987. augusztus 20-án tudta visszaszerezni a helyi vezetés és a lakosság kezdeményezésére. A mai faluközpont az 1950-es években alakult ki. 1952-ben lett önálló, de Lászlófalva lett a falu neve. 1987-ben kapta vissza ősi nevét.
Nevezetességei
Szenkirályi ásványvíz, Szent István király szobra, Római katolikus templom (1901) , Református templom (1901)
Külső hivatkozások
|
Ez a Bács-Kiskun vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)