„Hexakloro-platina(IV)-sav” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Szerkesztő:Xxxx00/Hexakloro-platina(IV)-sav lapot átneveztem Hexakloro-platina(IV)-sav névre: Áthelyeztem szócikk névtérbe, majdnem kész van. |
a „Szervetlen platinavegyületek” kategória gyors hozzáadása (a HotCatet használva) |
||
54. sor: | 54. sor: | ||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
||
<references /> |
<references /> |
||
[[Kategória:Szervetlen platinavegyületek]] |
A lap 2008. szeptember 2., 18:52-kori változata
Hexakloro-platina(IV)-sav | |
Fájl:Dihydrogen hexachloroplatinate (IV) hexahydrate.jpg Hexakloro-platina(IV)-sav hexahidrát | |
IUPAC-név | Dihidrogén-hexakloroplatinát(IV) |
Más nevek | Hidrogén-kloro-platinát |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 16941-12-1 |
RTECS szám | TP1510000 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | H2PtCl6·(H2O)6 |
Moláris tömeg | 517,891 g/mol |
Megjelenés | Sárga-vörösbarna színű kristályok[1] |
Sűrűség | 2,431 g/cm³, szilárd |
Olvadáspont | 60 °C[1] (333 K) |
Forráspont | bomlik |
Oldhatóság (vízben) | jól oldódik |
Kristályszerkezet | |
Koordinációs geometria |
oktaéderes |
Dipólusmomentum | 0 D |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Mérgező (T)[1] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R25 R34, R42/43[1] |
S mondatok | ((S1/2)), S22, S26, S36/37/39, S45[1] |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A hexakloro-platina(IV)-sav vagy hidrogén-hexakloro-platinát egy komplex vegyület, ami a platina királyvízben való oldásakor képződik. Általában hexahidrát (H2PtCl6 · 6H2O) alakjában található. A vegyület kristályai sötétsárga színűek. Vízben, alkoholban és éterben jól oldódik. Higroszkópos vegyület. Az irídiumtartalmú kristályai vörösbarna színűek.
Kémiai tulajdonságai
A platina(IV)-sav egy erős kétbázisú sav, vizes oldatban H+-ionokra és (PtCl6)2- komplex ionokra disszociál.
Ha hevítik, előbb sósavat és vizet veszít, majd platinává alakul. Már alacsony hőmérsékleten is redukálódik hidrogén hatására. Kolloid platina válik ki, ha szén-monoxidot vezetnek az oldatába. Fekete csapadék válik le az oldatából, ha foszfor-, arzén- és antimon-hidrogén hatására. A legtöbb fém redukálja, ekkor platina válik ki az oldatból. Kén-hidrogén hatására barna színű platina-szulfid (PtS2) csapadék válik le.
Előállítása
Platina királyvízben való oldásával állítják elő. A keletkezett oldatot előbb besűrítik, majd kikristályosítják a vegyületet. Az oldáskor lejátszódó reakció egyenlete:
Felhasználása
Felhasználják elektrolitikus platinázásra. Vegyszerként alkalmazzák az analitikai kémiában, mert a kálium-, rubídium-, cézium- és ammóniumsója vízben rosszul oldódik. A citromsárga színű ammóniumsóját, az ammónium-hexakloro-platinát(IV)-et platinaszivacs előállítására használják. Hevítés hatására elbomlik, ekkor szivacsos fémplatina keletkezik, amit katalizátornak használnak és szűrőként alkalmazzák a súly szerinti mikroanalízisnél.
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
Hivatkozások
- ↑ a b c d e A hexakloro-platina(IV)-sav adatai tulajdonságai veszélyei (BGIA GESTIS) (németül)
- ↑ Bodor Endre: Szervetlen kémia I., 1983. ISBN 963 17 6322 6