Armand Jean du Plessis de Richelieu

Richelieu

Armand Jean du Plessis de Richelieu (közismert nevén: Richelieu bíboros) (Párizs, 1585. szeptember 9. – 1642. december 4.) francia államférfi.

A „Richelieu bíboros” elnevezés nem pontos, mert Alphonse nevű bátyja szintén bíborosi rangot töltött be, ám du Plessisnek sem nevezhetjük testvérei miatt.

Élete

Egy évvel születése után, 1586. május 1-jén keresztelték meg a Saint-Eustache templomban. A leendő bíboros két keresztapja Franciaország két marsallja: Armand de Biron (Poitou kormányzója) és Jean d'Aumont volt, innen kapta az Armand Jean nevet. Gyermekkorában, 9 évesen elvesztette apját, François de Richelieu-t, ezután anyja nevelte. Már 19 éves volt, amikor kérvényezte püspökké avatását a családi tulajdonban lévő luçon-i egyházmegyébe, ez azonban nem volt könnyű, hiszen akkoriban csak 26 évesen számítottak nagykorúnak a fiatalok. Végül némi közbenjárás eredménye képpen 22 éves korában elfoglalhatta új posztját. Nem szerette egyházmegyéjét annak szegénysége miatt, ezért ideje nagy részét a családjával töltötte a Richelieu-birtokon vagy Párizsban. Bátyja, Henri révén bekerült IV. Henrik kíséretébe, kapcsolatot épített ki a királlyal és az udvar néhány nagyobb méltóságával is.

Miután Ravaillac meggyilkolta az uralkodót és Medici Mária ragadta magához a régensi hatalmat, Armand Jean megpróbált bekerülni a régens kíséretébe is. Ennek érdekében minden követ megmozgatott, vad levelezésbe kezdett magas rangú ismerőseivel. Ám egy ideig hiába való volt minden próbálkozása. Később sikerült Medici Mária nagy itáliai kegyence, Concini közelébe férkőznie, sőt ennek miniszterei közé is bekerült. Néhány évvel később a majdani XIII. Lajos nagykorú lett és az anyakirálynőt száműzték egy kisebb franciaországi birtokra. Armand Jean a királynő kíséretébe tartozott ezért ő is vele tartott új lakhelyére. Miközben mint a királynő tanácsosainak elnöke volt, szorgalmasan küldözgette jelentéseit az udvarba. Mivel Armand Jean tisztában volt azzal, hogy a királynő nem látja szívesen, ha kémkednek utána paranoiás tünetek kezdtek mutatkozni, majd bátyja, Henri (mint később kiderült téves) értesülése miatt, miszerint meg akarják gyilkolni a Richelieu-birtokra menekült. Ekkoriban tartóztatták le az ekkor már közutálatnak örvendő Concinit. Mivel "ellenállást" tanusított az őrség vezetője háromszor közvetlen közelről fejbelőtte, majd leszúrta az őrség többi tagja pedig megrúgdosta földi maradványait. Concinit titokban temették el, ám sírjának helye kitudódott, a nép kiásta holttestét, kiherélte, darabokra szaggatta, egy részét elégette, a többit a kutyáknak adta. Concini feleségét az állam pénzének öncélú felhasználásának vádjával kivégezték, vagyonát (és férje vagyonát) az állam elkobozta. Így, miután XIII. Lajos megszabadult a valódi hatalom birtokosától, az anyakirálynő védencétől átvehette (ténylegesen is) országa irányítását. Armand Jean pedig eltökélte, minden eszközzel az király hatalmának növelésén és az ország gyarapításán fog dolgozni.

---

Forrás:

-Cím: Richelieu és a francia állam megteremtése

-Szerző: Anthony Levi

-Kiadó: Gulliver, 2001

---