„Karnaubaviasz” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2008. március 25., 12:08-kori változata

A karnauba viasz egy természetes viasz, melyet a Brazília észak-keleti részén őshonos karnauba pálma (Copernicia prunifera) leveleiből nyernek. A viaszok királynőjének is nevezik,^[1] és általában kemény, sárgásbarna lemezkék formájában fordul elő. Az előállítás során a pálmaleveleket összegyűjtik, majd erős mechanikai behatásokkal fellazítják, és kinyerik a bennük található viaszos anyagot, majd a folyamat végén megtisztítják azt.

Összetétele

Legnagyobb részben zsírsavak észterei alkotják (80-85%), de található benne különféle zsíralkoholok (10-15%), savak (3-6%) és szénhidrogének (1-3%). A karnauba viaszra jellemző, hogy körülbelül 20%-ban tartalmaz észterezett zsírsav-diolokat, hidroxilált zsírsavakat (kb. 6 %), és fahéjsavat (kb. 10%).

Felhasználása

A karnauba viasszal kezelt felületek igen fényes csillogást kapnak, ezért autófestékekben, cipőfényesítő készítményekben, fényes, csillogó megjelenésű édességekben, bútorápolókban, felületkezelőkben előszeretettel alkalmazzák, gyakran a méhviasszal együtt.
Számos kozmetikumban (úgymint szájfény, rúzs, szemceruza, alapozó, naptej) megtalálható.
Gyógyszerek esetén a gyógyszer felületének fényessé, síkossá tételéhez alkalmazzák.
Élelmiszerek esetén elsősorban fényesítő anyagként (rágógumik, nyalókák felülete), csomósodást gátló, valamint hordozóanyagként alkalmazzák E903 néven., Számos cukrászipari termékben, édességben, valamint sok pékárúban is megtalálható. Napi maximum bevieli mennyisége nincs meghatározva. Az karnauba viaszra érzékeny embereknél a kozmetikumok hatására ekcéma alakulhat ki. Ezen emberek esetén a karnauba viaszt tartalmazó élelmiszereket tanácsos kerülni.

Fizikai tulajdonságok

Oladáspontja 78-85°C, így ez a legmagasabb olvadáspontú természetes viasz.
Relatív sűrűsége 0,97 g/cm³
Keménysége rendkívül nagy. Teljesen tiszta állapotban még a betonnál is keményebb anyag.
Vízben szinte egyáltalán nem oldódik. Melegítés hatására etil-acetátban, és xilénben oldható, etil-alkoholban nem oldódik.

Külső források

↑ Parish, Edward J., Terrence L. Boos; Shengrong Li.szerk.: Casimir C. Akoh, David B. Min.: The Chemistry of Waxes and Sterols, Food lipids: chemistry, nutrition, and biochemistry, 2nd ed., New York: M. Dekker, 103. o. (2002). ISBN 0824707494

[1] Parish, Edward J., Terrence L. Boos; Shengrong Li.szerk.: Casimir C. Akoh, David B. Min.: The Chemistry of Waxes and Sterols, Food lipids: chemistry, nutrition, and biochemistry, 2nd ed., New York: M. Dekker, 103. o. (2002). ISBN 0824707494

[1]

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 ==Fizikai tulajdonságok==
 *Oladáspontja 78-85°C, így ez a legmagasabb olvadáspontú természetes viasz.
-*Relatív sűrűsége 0,97 g/cm
+*Relatív sűrűsége 0,97 g/cm<sup>3</sup>
 *Keménysége rendkívül nagy. Teljesen tiszta állapotban még a [[beton]]nál is keményebb anyag.
 *[[Víz]]ben szinte egyáltalán nem oldódik. Melegítés hatására [[etil-acetát]]ban, és [[xilén]]ben oldható, [[etil-alkohol]]ban nem oldódik.