Karnaubaviasz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A karnaubaviasz egy természetes viasz, melyet a Brazília északkeleti részén őshonos karnaubapálma (Copernicia prunifera) leveleiből nyernek. A viaszok királynőjének is nevezik,[1] és általában kemény, sárgásbarna lemezkék formájában fordul elő. Az előállítás során a pálmaleveleket összegyűjtik, majd erős mechanikai behatásokkal fellazítják, és kinyerik a bennük található viaszos anyagot, majd a folyamat végén megtisztítják azt.

Összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnagyobb részben zsírsavak észterei alkotják (80–85%), de található benne különféle zsíralkoholok (10–15%), savak (3–6%) és szénhidrogének (1–3%). A karnaubaviaszra jellemző, hogy körülbelül 20%-ban tartalmaz észterezett zsírsav-diolokat, hidroxilált zsírsavakat (kb. 6%), és fahéjsavat (kb. 10%).

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A karnaubaviasszal kezelt felületek igen fényes csillogást kapnak, ezért autófestékekben, cipőfényesítő készítményekben, fényes, csillogó megjelenésű édességekben, bútorápolókban, felületkezelőkben előszeretettel alkalmazzák, gyakran a méhviasszal együtt.
  • Számos kozmetikumban (úgymint szájfény, rúzs, szemceruza, alapozó, naptej) megtalálható.
  • Gyógyszerek esetén a gyógyszer felületének fényessé, síkossá tételéhez alkalmazzák.
  • Élelmiszerek esetén elsősorban fényesítő anyagként (rágógumik, nyalókák felülete), csomósodást gátló, valamint hordozóanyagként alkalmazzák E903 néven., Számos cukrászipari termékben, édességben, valamint sok pékáruban is megtalálható. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. A karnaubaviaszra érzékeny embereknél a kozmetikumok hatására ekcéma alakulhat ki. Ezen emberek esetén a karnaubaviaszt tartalmazó élelmiszereket tanácsos kerülni.

Fizikai tulajdonságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Olvadáspontja 78-85 °C, így ez a legmagasabb olvadáspontú természetes viasz.
  • Relatív sűrűsége 0,97 g/cm3
  • Keménysége rendkívül nagy. Teljesen tiszta állapotban még a betonnál is keményebb anyag.
  • Vízben szinte egyáltalán nem oldódik. Melegítés hatására etil-acetátban, és xilolban oldható, etil-alkoholban nem oldódik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Parish, Edward J., Terrence L. Boos; Shengrong Li.szerk.: Casimir C. Akoh, David B. Min.: The Chemistry of Waxes and Sterols, Food lipids: chemistry, nutrition, and biochemistry, 2nd ed., New York: M. Dekker, 103. o (2002). ISBN 0824707494 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]