„Kölcsönös érthetőség” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő hozzáadása: ko:상호의사소통성 |
|||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
[[fr:Intercompréhension]] |
[[fr:Intercompréhension]] |
||
[[it:Mutua intelligibilità]] |
[[it:Mutua intelligibilità]] |
||
[[ko:상호의사소통성]] |
|||
[[la:Intelligibilitas mutualis]] |
[[la:Intelligibilitas mutualis]] |
||
[[ms:Kefahaman menyaling]] |
[[ms:Kefahaman menyaling]] |
||
A lap 2008. március 22., 23:10-kori változata
A kölcsönös érthetőség a nyelvészetben két vagy több nyelv azon tulajdonsága, amelynek köszönhetően bármelyikük beszélői megértik többé–kevésbé a másikat vagy a többit, anélkül, hogy tanulták volna őket. A rokon nyelvek kölcsönös érthetőségének mértékét legfőképpen a szókincs-, illetve a hangrendszerbeli hasonlóságok határozzák meg.
A kölcsönös érthetőség és a szocialingvisztika
A kölcsönös érthetőség az egyik kritérium, amely alapján a legegyszerűbben meg lehet különböztetni egymástól a nyelvet és a dialektust. Az Ethnologue szerint az elkülönült nyelv és a dialektus közötti határvonal 85%-nál húzható meg:[1] e kritérium szerint az ennél alacsonyabb mértékű szókincsbeli egyezések esetén különálló nyelvről, míg a magasabbakknál dialektusról van szó. Ugyanakkor itt szociolingvisztikai tényezők is számításba jöhetnek. Például, olykor igen közeli rokonságban álló, teljes mértékben kölcsönösen érthető dialektusokat is külön nyelveknek tekintenek társadalmi, politikai okokból (pl. spanyol és az asztúriai), de az is előfordul, hogy kölcsönösen csak nehezen vagy egyáltalán nem érthető dialektusokat csupán ugyanazon nyelv változatai között tartanak számon (pl. az olasz és a dél-olaszországi dialektusok).
A kölcsönös és az asszimetrikus érthetőség
A nyelvek közötti érthetőség lehet aszimmetrikus is, ha az egyik beszélői jobban értik a többi nyelvet, mint fordítva. Ilyen például a spanyol és a portugál: a portugálul beszélők nagyon könnyen megértik a spanyolt, míg a spanyol ajkúak sokkal nehezebben értik meg a portugált az írás és a kiejtés közötti különbségek miatt. Kölcsönösnek tehát csak akkor tekintjük a két vagy több nyelv között fennálló érthetőséget, ha az viszonylag szimmetrikus. Mindazonáltal, ez a megközelítés igencsak szubjektív, ugyanis a rokon nyelvek közötti kölcsönös érthetőség mértéke sok esetben a beszélők nyelvérzékétől, iskolázottságától is függ. Kölcsönös érthetőség rokon – és többynire egymáshoz földrajzilag közel eső – nyelvek között állhat fenn különböző mértékben, gyakran dialektuskontinuum formájában.
Lásd még
- ↑ Ethnologue – Languages of the World, Raymond G. Gordon, Jr., 15. kiadás, SIL International, 2005, p. 11. (Intelligibility and dialect relations).