„Sejtbiológia” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő módosítása: hr:Stanična biologija |
a Robot: következő módosítása: es:Biología celular, mk:Цитологија |
||
25. sor: | 25. sor: | ||
[[de:Zellbiologie]] |
[[de:Zellbiologie]] |
||
[[eo:Ĉelbiologio]] |
[[eo:Ĉelbiologio]] |
||
[[es: |
[[es:Biología celular]] |
||
[[et:Rakubioloogia]] |
[[et:Rakubioloogia]] |
||
[[fa:زیستشناسی سلولی و مولکولی]] |
[[fa:زیستشناسی سلولی و مولکولی]] |
||
42. sor: | 42. sor: | ||
[[lb:Zytologie]] |
[[lb:Zytologie]] |
||
[[lt:Citologija]] |
[[lt:Citologija]] |
||
[[mk:Цитологија]] |
|||
[[mk:Клеточна биологија]] |
|||
[[mn:Эсийн биологи]] |
[[mn:Эсийн биологи]] |
||
[[ms:Biologi sel]] |
[[ms:Biologi sel]] |
A lap 2008. február 8., 23:44-kori változata
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2005 szeptemberéből) |
A Földön található élőlények sejtes szerveződésűek, szervezetük egyetlen vagy sok sejtből, illetve többsejtűek esetében a sejtek által termelt, és a felszínükre vagy a közöttük lévő térbe kiválasztott sejtközötti állományból áll.
Az evolúció során a sejtes szerveződésnek két nagy típusa alakult ki: a prokarióta, illetve az eukarióta sejt.
Az elnevezés (eu- valódi, karyon- mag) arra utal, hogy az eukarióták elkülönült, morfológiailag könnyen felismerhető sejtmaggal rendelkeznek, míg a prokariótákból ez hiányzik. A kétféle sejttípus alapvető anyagcsere-folyamatai – elsősorban a nukleinsav- és fehérjeszintézis – messzemenő, a közös eredetre utaló hasonlóságot mutatnak, ugyanakkor lényeges különbségeket is találunk közöttük, melyek a két típus eltérő komplexitásával jellemezhetőek. Sejttani szempontból a komplexitás legjobb, de nem kizárólagos mértéke a fehérjekódoló gének száma.
Ma már több prokarióta és eukarióta sejt genomjának teljes bázisszekvenciáját ismerjük.