„Heurisztika” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2008. február 2., 12:39-kori változata

Heurisztika gör. heureszisz (rátalálás) szóból származik. Az új igazságok módszeres fölfedezésének művészete, az a folyamat, amelynek során nem szigorúan szabatos logikai következtetéssel jutunk el a premisszáktól a konklúzióig, ám az eredmény helyes lesz. Másképpen: az egyértelmű algoritmusok helyett próbálkozásokkal, korábban megszerzett tapasztalatok felhasználásával működő feladatmegoldási módszer.

A heurisztika a jelenkori filozófiában

A jelenkori filozófiában azokat a fogalmakat, tételeket, eljárásokat és módszereket nevezik heurisztikusnaknak - ill. tulajdonítanak nekik heurisztikus értékeket -, amelyek hozzájárulnak ismereteink bővítéséhez, ám anélkül, hogy képesek volnának megalapozni az így szerzett ismeret bizonyságát.

Matematikai heurisztika

A matematikában heurisztikusnak az olyan gondolatmenetet nevezik, amely még nem bizonyított állítások mellett érvel, tapasztalati tényekből megfogalmazott tulajdonságok segítségével.

Heurisztikus problémamegoldás

A heurisztika útján sikerül egy problémát megoldani, akkor a bizonyítás már szigorú logikai úton is elvégezhető, az eredeti heurisztikus módszerek feleslegessé válnak.

Heurisztika az oktatásban

Az az eljárás, amely szerint a tanító az ő kérdései, valamint a tanulóknak e kérdésekre adott feleletei segítésével törekszik tanítványai tudatában általános ítéleteket, igazságokat, szabályokat, törvényeket megállapítani. A heurisztika az erotematikus vagy másképp párbeszédes tanalaknak egyik fajtája s így ellentéte az akroamatikus vagy előadó tanalaknak, amely szerint a tanító maga beszél, magyaráz, közöl s adja készen a tudásanyagot. A heurisztika természetesen nem alkalmazható ott, ahol merőben új anyagnak a közvetítéséről van szó, de igenis ott, ahol a tanulókat önállóságra akarjuk szoktatni a képzeteket és fogalmak összefűzésében. Nagy haszna a heurisztikánaknak, hogy

ezáltal a tanító könnyen kipuhatolhatja tanítványai képességeit és ismereteit, ami kivált arra nézve nagyon fontos, hogy növendékei egyéniségéhez alkalmazhatja a tanítást;
felkelti és ébren tartja a tanulók figyelmét és érdeklődését;
a tanulót öntevékenységre ösztönzi és beszélőképességét fejleszti.

Heurisztika a retorikában

Az a rész, amely az invencióról, a szónoki beszéd anyagának és alapgondolatának feltalálásáról szól.

Irodalom

Kiss Olga: A matematikai heurisztika és a felfedezés hermeneutikája
Kupcsikné Fitus Ilona: Problémamegoldás. Budapest : Számalk, 2006

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-'''Heurisztikus''' az egyértelmű algoritmusok helyett próbálkozásokkal, korábban megszerzett tapasztalatok felhasználásával működő feladatmegoldási módszer.
+'''Heurisztika''' gör. heureszisz (''rátalálás'') szóból származik. Az új [[igazság]]ok módszeres fölfedezésének művészete, az a folyamat, amelynek során nem szigorúan szabatos [[logika]]i következtetéssel jutunk el a [[Premissza|premisszáktól]] a [[Konklúzió|konklúzióig]], ám az eredmény helyes lesz. Másképpen: az egyértelmű [[algoritmus]]ok helyett próbálkozásokkal, korábban megszerzett tapasztalatok felhasználásával működő feladatmegoldási módszer.
+===A heurisztika a jelenkori filozófiában===
+A jelenkori [[Filozófia|filozófiában]] azokat a fogalmakat, tételeket, eljárásokat és módszereket nevezik heurisztikusnaknak - ill. tulajdonítanak nekik heurisztikus értékeket -, amelyek hozzájárulnak ismereteink bővítéséhez, ám anélkül, hogy képesek volnának megalapozni az így szerzett ismeret bizonyságát.
-==A Pallas Nagy Lexikonában==
+===Matematikai heurisztika===
-„Heurisztika: feltalálási mód, utasítás arra nézve, hogyan lehet metodikai úton valamit feltalálni; tudományos kutatásoknál a megtalálás, a feltalálás módja; az alkalmazott logika egyik része. H. az oktatásban az az eljárás, amely szerint a tanító az ő kérdései, valamint a tanulóknak e kérdésekre adott feleletei segítésével törekszik tanítványai tudatában általános ítéleteket, igazságokat, szabályokat, törvényeket megállapítani. A H. az erotematikus vagy másképp párbeszédes tanalaknak egyik fajtája s így ellentéte az akroamatikus vagy előadó tanalaknak, amely szerint a tanító maga beszél, magyaráz, közöl s adja készen a tudásanyagot. A H. természetesen nem alkalmazható ott, ahol merőben új anyagnak a közvetítéséről van szó, de igenis ott, ahol a tanulókat önállóságra akarjuk szoktatni a képzeteket és fogalmak összefűzésében. Nagy haszna a H-nak, hogy (1.) ezáltal a tanító könnyen kipuhatolhatja tanítványai képességeit és ismereteit, ami kivált arra nézve nagyon fontos, hogy növendékei egyéniségéhez alkalmazhatja a tanítást; (2.) hogy felkelti és ébren tartja a tanulók figyelmét és érdeklődését; (3.) hogy a tanulót öntevékenységre ösztönzi és beszélőképességét fejleszti. H. a retorikában az a rész, amely az invencióról, a szónoki beszéd anyagának és alapgondolatának feltalálásáról szól.”
+A [[Matematika|matematikában]] heurisztikusnak az olyan gondolatmenetet nevezik, amely még nem bizonyított állítások mellett érvel, tapasztalati tényekből megfogalmazott tulajdonságok segítségével.
-{{csonk-dátum|csonk|2007 januárjából}}
-{{pallas}}
+===Heurisztikus problémamegoldás===
+A heurisztika útján sikerül egy problémát megoldani, akkor a bizonyítás már szigorú [[logika]]i úton is elvégezhető, az eredeti heurisztikus módszerek feleslegessé válnak.
+===Heurisztika az [[oktatás]]ban===
+Az az eljárás, amely szerint a tanító az ő kérdései, valamint a tanulóknak e kérdésekre adott feleletei segítésével törekszik tanítványai tudatában általános ítéleteket, igazságokat, szabályokat, [[törvény]]eket megállapítani. A heurisztika az erotematikus vagy másképp párbeszédes tanalaknak egyik fajtája s így ellentéte az akroamatikus vagy előadó tanalaknak, amely szerint a tanító maga beszél, magyaráz, közöl s adja készen a tudásanyagot. A heurisztika természetesen nem alkalmazható ott, ahol merőben új anyagnak a közvetítéséről van szó, de igenis ott, ahol a tanulókat önállóságra akarjuk szoktatni a képzeteket és fogalmak összefűzésében. Nagy haszna a heurisztikánaknak, hogy
+* ezáltal a tanító könnyen kipuhatolhatja tanítványai képességeit és ismereteit, ami kivált arra nézve nagyon fontos, hogy növendékei egyéniségéhez alkalmazhatja a tanítást;
+* felkelti és ébren tartja a tanulók figyelmét és érdeklődését;
+* a tanulót öntevékenységre ösztönzi és beszélőképességét fejleszti.
+===Heurisztika a [[Klasszikus retorika|retorikában]]===
+Az a rész, amely az invencióról, a szónoki beszéd anyagának és alapgondolatának feltalálásáról szól.
+===Irodalom===
+* Kiss Olga: A matematikai heurisztika és a felfedezés hermeneutikája
+* Kupcsikné Fitus Ilona: Problémamegoldás. Budapest : Számalk, 2006