„Heurisztika” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
helyesírási hibák javítása |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
''' |
'''Heurisztika''' gör. heureszisz (''rátalálás'') szóból származik. Az új [[igazság]]ok módszeres fölfedezésének művészete, az a folyamat, amelynek során nem szigorúan szabatos [[logika]]i következtetéssel jutunk el a [[Premissza|premisszáktól]] a [[Konklúzió|konklúzióig]], ám az eredmény helyes lesz. Másképpen: az egyértelmű [[algoritmus]]ok helyett próbálkozásokkal, korábban megszerzett tapasztalatok felhasználásával működő feladatmegoldási módszer. |
||
===A heurisztika a jelenkori filozófiában=== |
|||
A jelenkori [[Filozófia|filozófiában]] azokat a fogalmakat, tételeket, eljárásokat és módszereket nevezik heurisztikusnaknak - ill. tulajdonítanak nekik heurisztikus értékeket -, amelyek hozzájárulnak ismereteink bővítéséhez, ám anélkül, hogy képesek volnának megalapozni az így szerzett ismeret bizonyságát. |
|||
==A Pallas Nagy Lexikonában== |
|||
===Matematikai heurisztika=== |
|||
⚫ | |||
A [[Matematika|matematikában]] heurisztikusnak az olyan gondolatmenetet nevezik, amely még nem bizonyított állítások mellett érvel, tapasztalati tényekből megfogalmazott tulajdonságok segítségével. |
|||
{{csonk-dátum|csonk|2007 januárjából}} |
|||
{{pallas}} |
|||
===Heurisztikus problémamegoldás=== |
|||
A heurisztika útján sikerül egy problémát megoldani, akkor a bizonyítás már szigorú [[logika]]i úton is elvégezhető, az eredeti heurisztikus módszerek feleslegessé válnak. |
|||
===Heurisztika az [[oktatás]]ban=== |
|||
⚫ | Az az eljárás, amely szerint a tanító az ő kérdései, valamint a tanulóknak e kérdésekre adott feleletei segítésével törekszik tanítványai tudatában általános ítéleteket, igazságokat, szabályokat, [[törvény]]eket megállapítani. A heurisztika az erotematikus vagy másképp párbeszédes tanalaknak egyik fajtája s így ellentéte az akroamatikus vagy előadó tanalaknak, amely szerint a tanító maga beszél, magyaráz, közöl s adja készen a tudásanyagot. A heurisztika természetesen nem alkalmazható ott, ahol merőben új anyagnak a közvetítéséről van szó, de igenis ott, ahol a tanulókat önállóságra akarjuk szoktatni a képzeteket és fogalmak összefűzésében. Nagy haszna a heurisztikánaknak, hogy |
||
* ezáltal a tanító könnyen kipuhatolhatja tanítványai képességeit és ismereteit, ami kivált arra nézve nagyon fontos, hogy növendékei egyéniségéhez alkalmazhatja a tanítást; |
|||
* felkelti és ébren tartja a tanulók figyelmét és érdeklődését; |
|||
* a tanulót öntevékenységre ösztönzi és beszélőképességét fejleszti. |
|||
===Heurisztika a [[Klasszikus retorika|retorikában]]=== |
|||
Az a rész, amely az invencióról, a szónoki beszéd anyagának és alapgondolatának feltalálásáról szól. |
|||
===Irodalom=== |
|||
* Kiss Olga: A matematikai heurisztika és a felfedezés hermeneutikája |
|||
* Kupcsikné Fitus Ilona: Problémamegoldás. Budapest : Számalk, 2006 |
A lap 2008. február 2., 12:39-kori változata
Heurisztika gör. heureszisz (rátalálás) szóból származik. Az új igazságok módszeres fölfedezésének művészete, az a folyamat, amelynek során nem szigorúan szabatos logikai következtetéssel jutunk el a premisszáktól a konklúzióig, ám az eredmény helyes lesz. Másképpen: az egyértelmű algoritmusok helyett próbálkozásokkal, korábban megszerzett tapasztalatok felhasználásával működő feladatmegoldási módszer.
A heurisztika a jelenkori filozófiában
A jelenkori filozófiában azokat a fogalmakat, tételeket, eljárásokat és módszereket nevezik heurisztikusnaknak - ill. tulajdonítanak nekik heurisztikus értékeket -, amelyek hozzájárulnak ismereteink bővítéséhez, ám anélkül, hogy képesek volnának megalapozni az így szerzett ismeret bizonyságát.
Matematikai heurisztika
A matematikában heurisztikusnak az olyan gondolatmenetet nevezik, amely még nem bizonyított állítások mellett érvel, tapasztalati tényekből megfogalmazott tulajdonságok segítségével.
Heurisztikus problémamegoldás
A heurisztika útján sikerül egy problémát megoldani, akkor a bizonyítás már szigorú logikai úton is elvégezhető, az eredeti heurisztikus módszerek feleslegessé válnak.
Heurisztika az oktatásban
Az az eljárás, amely szerint a tanító az ő kérdései, valamint a tanulóknak e kérdésekre adott feleletei segítésével törekszik tanítványai tudatában általános ítéleteket, igazságokat, szabályokat, törvényeket megállapítani. A heurisztika az erotematikus vagy másképp párbeszédes tanalaknak egyik fajtája s így ellentéte az akroamatikus vagy előadó tanalaknak, amely szerint a tanító maga beszél, magyaráz, közöl s adja készen a tudásanyagot. A heurisztika természetesen nem alkalmazható ott, ahol merőben új anyagnak a közvetítéséről van szó, de igenis ott, ahol a tanulókat önállóságra akarjuk szoktatni a képzeteket és fogalmak összefűzésében. Nagy haszna a heurisztikánaknak, hogy
- ezáltal a tanító könnyen kipuhatolhatja tanítványai képességeit és ismereteit, ami kivált arra nézve nagyon fontos, hogy növendékei egyéniségéhez alkalmazhatja a tanítást;
- felkelti és ébren tartja a tanulók figyelmét és érdeklődését;
- a tanulót öntevékenységre ösztönzi és beszélőképességét fejleszti.
Heurisztika a retorikában
Az a rész, amely az invencióról, a szónoki beszéd anyagának és alapgondolatának feltalálásáról szól.
Irodalom
- Kiss Olga: A matematikai heurisztika és a felfedezés hermeneutikája
- Kupcsikné Fitus Ilona: Problémamegoldás. Budapest : Számalk, 2006