„Lajta” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő módosítása: cs:Litava (přítok Dunaje) |
- |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
}} |
}} |
||
A '''Lajta''' a [[Duna]] jobb oldali mellékfolyója, amely |
A '''Lajta''' a [[Duna]] jobb oldali mellékfolyója, amely a [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Magyarország]] nyugati határfolyója is volt. Ezért az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyó [[Német nyelv|német]] neve Leitha, de régen a magyarok ''Litahá''nak, vagy ''Sárfolyó''nak is hívták. |
||
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, forrásának a Dunába ömlésétől való egyenes távolsága 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert. Nincs jelentős mellékvize. Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered és [[Mosonmagyaróvár]]nál ömlik bele a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunába]]. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét. |
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, forrásának a Dunába ömlésétől való egyenes távolsága 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert. Nincs jelentős mellékvize. Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered és [[Mosonmagyaróvár]]nál ömlik bele a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunába]]. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét. |
||
A lap 2008. január 12., 14:39-kori változata
A Lajta a Duna jobb oldali mellékfolyója, amely a trianoni békeszerződés előtt Magyarország nyugati határfolyója is volt. Ezért az Osztrák–Magyar Monarchia két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyó német neve Leitha, de régen a magyarok Litahának, vagy Sárfolyónak is hívták.
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, forrásának a Dunába ömlésétől való egyenes távolsága 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert. Nincs jelentős mellékvize. Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered és Mosonmagyaróvárnál ömlik bele a Mosoni-Dunába. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét.
A folyószabályozások idején, mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt 1728-ban szerkesztette Mikoviny Sámuel.
Külső hivatkozások
