„Sejtbiológia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VolkovBot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: th:ชีววิทยาของเซลล์
AlleborgoBot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: ka:ციტოლოგია következő módosítása: sl:Celična biologija
38. sor: 38. sor:
[[it:Citologia]]
[[it:Citologia]]
[[ja:細胞生物学]]
[[ja:細胞生物学]]
[[ka:ციტოლოგია]]
[[ko:세포생물학]]
[[ko:세포생물학]]
[[lb:Zytologie]]
[[lb:Zytologie]]
53. sor: 54. sor:
[[simple:Cytology]]
[[simple:Cytology]]
[[sk:Cytológia]]
[[sk:Cytológia]]
[[sl:Citologija]]
[[sl:Celična biologija]]
[[sq:Citologjia]]
[[sq:Citologjia]]
[[sr:Цитологија]]
[[sr:Цитологија]]

A lap 2007. december 25., 21:02-kori változata

A Földön található élőlények sejtes szerveződésűek, szervezetük egyetlen vagy sok sejtből, illetve többsejtűek esetében a sejtek által termelt, és a felszínükre vagy a közöttük lévő térbe kiválasztott sejtközötti állományból áll.

Az evolúció során a sejtes szerveződésnek két nagy típusa alakult ki: a prokarióta, illetve az eukarióta sejt.

Az elnevezés (eu- valódi, karyon- mag) arra utal, hogy az eukarióták elkülönült, morfológiailag könnyen felismerhető sejtmaggal rendelkeznek, míg a prokariótákból ez hiányzik. A kétféle sejttípus alapvető anyagcsere-folyamatai – elsősorban a nukleinsav- és fehérjeszintézis – messzemenő, a közös eredetre utaló hasonlóságot mutatnak, ugyanakkor lényeges különbségeket is találunk közöttük, melyek a két típus eltérő komplexitásával jellemezhetőek. Sejttani szempontból a komplexitás legjobb, de nem kizárólagos mértéke a fehérjekódoló gének száma.

Ma már több prokarióta és eukarióta sejt genomjának teljes bázisszekvenciáját ismerjük.