„Sejtbiológia” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő hozzáadása: mn:Эсийн биологи |
a Robot: következő hozzáadása: th:ชีววิทยาของเซลล์ |
||
58. sor: | 58. sor: | ||
[[sv:Cytologi]] |
[[sv:Cytologi]] |
||
[[tg:Ситология]] |
[[tg:Ситология]] |
||
[[th:ชีววิทยาของเซลล์]] |
|||
[[tr:Sitoloji]] |
[[tr:Sitoloji]] |
||
[[uk:Клітинна біологія]] |
[[uk:Клітинна біологія]] |
A lap 2007. december 15., 19:48-kori változata
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2005 szeptemberéből) |
A Földön található élőlények sejtes szerveződésűek, szervezetük egyetlen vagy sok sejtből, illetve többsejtűek esetében a sejtek által termelt, és a felszínükre vagy a közöttük lévő térbe kiválasztott sejtközötti állományból áll.
Az evolúció során a sejtes szerveződésnek két nagy típusa alakult ki: a prokarióta, illetve az eukarióta sejt.
Az elnevezés (eu- valódi, karyon- mag) arra utal, hogy az eukarióták elkülönült, morfológiailag könnyen felismerhető sejtmaggal rendelkeznek, míg a prokariótákból ez hiányzik. A kétféle sejttípus alapvető anyagcsere-folyamatai – elsősorban a nukleinsav- és fehérjeszintézis – messzemenő, a közös eredetre utaló hasonlóságot mutatnak, ugyanakkor lényeges különbségeket is találunk közöttük, melyek a két típus eltérő komplexitásával jellemezhetőek. Sejttani szempontból a komplexitás legjobb, de nem kizárólagos mértéke a fehérjekódoló gének száma.
Ma már több prokarióta és eukarióta sejt genomjának teljes bázisszekvenciáját ismerjük.