„T–44” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
forrásolás kérése |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás} |
|||
[[Fájl:T-44 left front 2.jpg|balra|bélyegkép|T-44]] |
[[Fájl:T-44 left front 2.jpg|balra|bélyegkép|T-44]] |
||
A '''T-44''' a Szovjetunió első fő csataharckocsija volt, ami a [[T–34|T-34 közepes harckocsin]] alapult. Bár igen csekély példányszámban készült, igen fontos szerepe miatt, mivel a T-54-es típuscsalád (T-44, [[T–54/55|T-54, T-55]], [[T–62|T-62]], [[T–72|T-72]], [[T–90|T-90]]) ezen a harckocsin alapul.{{Általános tulajdonságok|Személyzet=4 fő|Hosszúság=6,70 méter|Szélesség=3,25 méter|Magasság=2,46 méter|Tömeg=32 tonna}} |
A '''T-44''' a Szovjetunió első fő csataharckocsija volt, ami a [[T–34|T-34 közepes harckocsin]] alapult. Bár igen csekély példányszámban készült, igen fontos szerepe miatt, mivel a T-54-es típuscsalád (T-44, [[T–54/55|T-54, T-55]], [[T–62|T-62]], [[T–72|T-72]], [[T–90|T-90]]) ezen a harckocsin alapul.{{Általános tulajdonságok|Személyzet=4 fő|Hosszúság=6,70 méter|Szélesség=3,25 méter|Magasság=2,46 méter|Tömeg=32 tonna}} |
A lap 2021. június 9., 21:04-kori változata
{{nincs forrás}
A T-44 a Szovjetunió első fő csataharckocsija volt, ami a T-34 közepes harckocsin alapult. Bár igen csekély példányszámban készült, igen fontos szerepe miatt, mivel a T-54-es típuscsalád (T-44, T-54, T-55, T-62, T-72, T-90) ezen a harckocsin alapul.Sablon:Általános tulajdonságok
Előzmények
A T-34-es harckocsi bár igen sikeres volt, műszaki szempontból igen sok megoldatlan problémától küzdött, amik nagy része az elégtelen méretre és a BT-sorozatra vezethetőek vissza (bonyolult futómű, alulméretezett test, szűk toronygyűrű, gyenge páncélzat, szűk küzdőtér). Ezek sajnos több későbbi szovjet harckocsin is visszaköszöntek. A T-34/76-ost bár felváltotta a T-34/85, ez utóbbi szintén nem nyújtott védelmet a 75 mm-es PaK 40-es (és erősebb) lövegektől. Az egyetlen előnyös tulajdonsága a hatalmas gyártási szám, az elfogadható löveg és a relatíve jó terepjáró képesség volt. Mivel nyilvánvaló volt, hogy a T-34/85-ös elérte képességeinek határait, ezért megjelent az igény egy új közepes harckocsira. A T-34-esből ezért kialakították a T-43-ast (T-34 teste torziós rugós felfüggesztéssel), ami további fejlesztés után a T-44-est eredményezte.
Konstrukció
A T-44-es teste teljesen új fejlesztés volt, magassága, hossza és szélessége nagyobb lett az elődnél, ami miatt a V-2-44-es motort keresztben építették be. Ezek a megoldások minden későbbi szovjet fő csataharckocsin megjelentek. A frontpáncélzat döntött, de az oldalfalak függőlegesek. A beltér tágasabb, bár a többletlőszerért feláldozták az első géppuskás pozícióját. (Ez világszerte elterjedt, és a mai napig a legtöbb sikeres harckocsin a parancsnok kezeli a rádiót.) A frontpácélzat 90, a lövegpajzs 120, az oldalak 75 mm páncélzatot kaptak. Fő fegyvere egy ZiSz-S-53 85 mm-es ágyú, ezen kívül két darab DP golyószórót hordozott, egyet a löveggel párhuzamosítva, egyet pedig a parancsnoki kupolán. Végsebessége 53 km/h.
Fejlesztés
A fejlesztés 1940-ben kezdődött, de 1941-ben leállították a német támadás miatt. A fejlesztés 1943-ban folytatódott, és az első sorozatgyártású példányok 1944. novemberére lettek készen. A típusból gyártás előtt két prototípust építettek, a T-44-85-öt és a T-44-122-t. A tesztek után viszont a T-44-85 lett a gyártásra kijelölt modell, mivel a T-44-122 lőszerkapacitása elégtelen volt. 1945-ben a típust felszerelték a D-10T-vel, viszont ehhez meg kellett növelni a tornyot, ezért e típus alapján létrehozták a T-54-est, ami később a világ legnagyobb számban gyártott harckocsija lett. 1961-ben megtervezték a T-44M-et, viszont ez nem került gyártásba.
Szolgálatban
A T-44-eseket egyetlen esetben vetették be: az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverésekor. Viszont ekkorra a típus már menthetetlenül elavult volt, és az óriási mennyiségű T-54-es feleslegessé tette a típust. Alapvetően a típus bár megfelelt, üzemképessége katasztrofális volt, motorja 3000 órát tudott üzemelni, futógörgői még kevesebbet. Emiatt a németek ellen nem vetették be, és csak a japánok ellen használták a világháborúban.