„Zvonigrad” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
33. sor: 33. sor:


== A vár mai állapota ==
== A vár mai állapota ==
A bécsi hadilevéltárban megtalálható a vár 1699-es alaprajza, amit várnak a katonai határőrvidék igényeinek megfelelő átépítése idején készítettek. Az alaprajzon jól megkülönböztethető az öregtorony és a nagy valószínűséggel a régebbi alapokon emelt újabb épületek is. A várat hosszan elnyúló falak övezték, melyeket úgy osztottak meg, hogy a vár kettős külső várat kapott. A vár bejárata nagy valószínűséggel nyugaton nyílott. A belsővár hossza 24 méter, szélessége 13 méter lehetett. A vár legmagasabb pontját egy citadella képezi, melynek bejárata a délkeleti sarokban nyílott. Itt található a négy részre osztott palota is. A palotának még ma is jól kirajzolódik az alapja, de a helységek kiosztása már nem észlelhető. A palota a négyzetes öregtoronynak támaszkodott, melyből ma már csak a keleti sarka látható, azaz ahol a palota a toronyhoz kapcsolódott. Az egyméteres falakkal bíró torony valószínűleg a belsővár legrégebbi része lehetett, melyhez utólag építették hozzá a közvetlenül a törökök kiűzése után készített, bécsi alaprajzon is látható külső védelmi rendszert. A belsővár négyszögletes volt, amit egy szabálytalan alaprajzú külsővárral öveztek. Látható, hogy a várat úgy vették körül falakkal, hogy azok egy kettős külsővárat képeztek. A külsővár falait ma már nem lehet végigkísérni, egykori helyük csak a terepalakulatokból sejthető.
A bécsi hadilevéltárban megtalálható a vár 1699-es alaprajza. A rajzot a várnak a katonai határőrvidék parancsnokságának igényei szerinti átépítésekor készítettek. Ezen jól megkülönböztethető az öregtorony és az újabb épületek is, melyeket nagy valószínűséggel régebbi alapokon emeltek. A várat hosszan elnyúló falak vették körül, melyek a területét úgy osztották fel, hogy a vár egy kettős külső várat kapott. A vár bejárata valószínűleg nyugaton volt. A belsővár hosszúsága 24 méter, szélessége 13 méter lehetett. Legmagasabb pontját a citadella képezte, melynek bejárata a délkeleti sarokban nyílott. Itt található a várpalota is, mely négy részre oszlott. Ennek alapjai még ma is jól kirajzolódnak, de az ezen belüli helységek már nem láthatók. A palota egy négyzetes öregtoronynak támaszkodott. Ebből ma már csak a keleti sarok látható, ahol a palota a toronyhoz csatlakozott. Az egyméteres falakkal épített torony valószínűleg a belsővár legrégebbi része, melyhez utólag építették hozzá a közvetlenül a törökök kiűzése után készített külső védelmi rendszert. A belsővár négyszögletes alaprajzú volt, amit egy szabálytalan alaprajzú külsővárral öveztek. A várat úgy vették körül falakkal, hogy azok egy kettős külsővárat képeztek. A külsővár falait ma már nem lehet követni, egykori helyük csak a terepalakzatokból sejthető.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2021. április 18., 15:58-kori változata

Zvonigrad
Ország Horvátország
Mai településPalanka
Tszf. magasság391 m

Épült13. század
Elhagyták19. század
(elhagyták)
Állapotarom
Típusahegyvidéki
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Zvonigrad (Horvátország)
Zvonigrad
Zvonigrad
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 08′ 32″, k. h. 16° 04′ 12″Koordináták: é. sz. 44° 08′ 32″, k. h. 16° 04′ 12″

Zvonigrad egy középkori várrom Horvátországban, a Zára megyei Palanka település határában.

Fekvése

Zvonigradnak, Odorja egykori székhelyének romjai, egy 391 méteres, meredek sziklás magaslaton terülnek el, közvetlenül a dalmáciai oldalról megközelíthető Zrmanja patak völgyének déli kapujában, Palanka település fölött.

Története

A hagyomány szerint Zvonimir király építtette, erről kapta a nevét. A vár egykor a Likából Knin felé vezető utat ellenőrizte. Első említése a 13. század elején történt, amikor birtokosa a Šubić nemzetséghez tartozó Bysenius likai gróf volt. [1] Zsigmond király 1412-ben engedélyezte Nelipics Ivánnak, hogy szabadon rendelkezzen saját váraival. Ezek között volt „castrum Zvonygrad” is, így Nelipics Iván 1435-ben odaajándékozta Katalin nevű lányának, Frangepán János (Anzs) feleségének. A vár a későbbiekben a Kurjákovicsok kezén volt, horvát származású kastellánusát („castellanus Svonigrad”) 1468-ban, Kurjakovics Károly (Karlo Kurjaković) gróf szolgájaként említik meg. Zvonigrad 1509-ben Károly gróf fia és Karlovics Iván bán tulajdonában volt. A várat Gerard Mercator 1627-es, Szlavóniát, Horvátországot és Boszniát ábrázoló térképén is feltüntették, „Xuonigrat” felírással.

A török 1522-ben foglalta el és csak 1685-ben szabadították fel a velencei hadak. 1826-ig falai aránylag jó állapotban voltak, ekkor azonban Brkich ispán egy malom építése céljából engedélyezte köveinek felhasználását.[1] Ettől kezdve köveit fokozatosan elhordták. Még ma is megkülönböztethető azonban az egykori lakótorony és egy újabban épített épület a régi palota helyén.[1]

A vár mai állapota

A bécsi hadilevéltárban megtalálható a vár 1699-es alaprajza. A rajzot a várnak a katonai határőrvidék parancsnokságának igényei szerinti átépítésekor készítettek. Ezen jól megkülönböztethető az öregtorony és az újabb épületek is, melyeket nagy valószínűséggel régebbi alapokon emeltek. A várat hosszan elnyúló falak vették körül, melyek a területét úgy osztották fel, hogy a vár egy kettős külső várat kapott. A vár bejárata valószínűleg nyugaton volt. A belsővár hosszúsága 24 méter, szélessége 13 méter lehetett. Legmagasabb pontját a citadella képezte, melynek bejárata a délkeleti sarokban nyílott. Itt található a várpalota is, mely négy részre oszlott. Ennek alapjai még ma is jól kirajzolódnak, de az ezen belüli helységek már nem láthatók. A palota egy négyzetes öregtoronynak támaszkodott. Ebből ma már csak a keleti sarok látható, ahol a palota a toronyhoz csatlakozott. Az egyméteres falakkal épített torony valószínűleg a belsővár legrégebbi része, melyhez utólag építették hozzá a közvetlenül a törökök kiűzése után készített külső védelmi rendszert. A belsővár négyszögletes alaprajzú volt, amit egy szabálytalan alaprajzú külsővárral öveztek. A várat úgy vették körül falakkal, hogy azok egy kettős külsővárat képeztek. A külsővár falait ma már nem lehet követni, egykori helyük csak a terepalakzatokból sejthető.

Jegyzetek

Források