„Fermion” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő hozzáadása: bn:ফার্মিয়ন, uk:Ферміон |
a Robot: következő hozzáadása: nds:Fermion |
||
56. sor: | 56. sor: | ||
[[lt:Fermionas]] |
[[lt:Fermionas]] |
||
[[lv:Fermioni]] |
[[lv:Fermioni]] |
||
[[nds:Fermion]] |
|||
[[nl:Fermion]] |
[[nl:Fermion]] |
||
[[no:Fermion]] |
[[no:Fermion]] |
A lap 2007. november 6., 19:25-kori változata
Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2...) spinű részecskéket. Azonos részecskék esetén teljesen antiszimmetrikus kvantumállapotot alkotnak. Teljesül rájuk a Pauli-elv,amely szerint nem lehet két azonos részecske azonos kvantumállapotban, szemben a bozonokkal. Enrico Fermiről nevezték el. Adott hőmérsékleten egy energiaszint átlagos betöltöttségét fermionok esetén a Fermi-Dirac-statisztika határozza meg.
Minden elemi részecske vagy fermion, vagy bozon. Az anyagi részecskék fermionok, a közvetítő részecskék és a Higgs-bozon bozonok. Fermionokból felépülő összetett részecskék lehetnek bozonok is (mint pl. a mezonok), fermionok is (mint. pl. a barionok), teljes spinüktől függően.
A Pauli-elv felelős az atomhéjak stabilitásáért, s így a kémia létezéséért, vagy a degenerált anyag stabilitásáért extrém nagy nyomás esetén (pl. neutroncsillag).
Példák fermionokra:
Részecske | spin (h/(2π)) |
---|---|
elektron | 1/2 |
kvarkok | 1/2 |
proton | 1/2 |
neutron | 1/2 |
Δ részecske (barion) | 3/2 |
neutrínó | 1/2 |