Fratelli tutti

Ferenc pápa harmadik enciklikája, a Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) felhívja a figyelmet, hogy a Covid-19 világjárványban a világ kudarcot vallott. Célja sürgető, a nagyobb szolidarításra, több testvéri szeretetetre való hívás, míg határozottan elutasítja a háborúkat. Az eredetiben olasz című, de spanyol nyelven fogalmazott enciklikát október 3.-án írta alá Assissiben. Az enciklika egyaránt szól hívőhöz, püspököknek és apapsághoz.

Előzmények

2019-ben Abu-Dzabiban a főimámmal a pápa aláírt egy dokumentumot, ami az emberi testvériségről szól. Ez adott alapvető ihletet a pápának, azonban Martin Luther King, Desmond Tutu és Gabriel Marcel is inspirálta. Továbbá a "szomszéd" részben Paul Riceour adott ihletet. A pápa Assissiben az ő névadójának, Assissi szent Ferenc sírjánál írta alá az enciklikát. Az enciklika címadásában is ugyancsak szent Ferenc játszott közre, a "figyeljünk mindnyájan testvérek, a jópásztorra aki a juhai megmnetéséért, a kereszt gyötrelmeit választotta." idézetéből kölcsönözte.

Fejezetek

• 1. Egy zárt világ árnyai.

A pápa számba veszi a mai társadalom olyan torzulásait betegségeit, melyben hiányzik a fájdalom. Közönyösség és önzés a közjó iránt.A falak kulturája kedvez a maffia terjeszkedésének. Manipulálódott a demokrácia, igazságoság és szabadság fogalma és ezeket kiforgatják eredeti jelentésükből.

• 2. Egy idegen az utcán.

Azonban meghívásunk van, hogy közel kerüljünk egymáshoz, hidat építsünk, mert szeretetre vagyunk teremtve. Minden kirekesztett arcában ismerjük fel Krisztust.

• 3. Gondoljunk el és hozzunk létre egy nyitott világot.

Ha kilépünk önmagunkból, ahhor létünk növekszik másokkal. Az egyetemes szeretetközösségre irányítjuk magunkat ha megnyílunk felebarátainknak. Elsődleges és nélkülözhetetlen a család, mert elsődlegesem itt nyilvánul meg a testvériség érzése, ezért védeni és tisztelni kell. A teremtett javak egyetemes elrendeltetése mindig elsődleges a a magántulajdonhoz való természetes jognál.

• 4. Egy egész világra nyitott szív.

Minden ország az idegené is, nem lehet kirekeszteni aki szükséget szenved és ,máshonnan származik. Reméli az eladósodtt országok kifizetik adósságait, de nem veszélyeztetik a legszegényebb országok növekedését, megélhetését. A származási hellyétől elszakadt, sulyoos humanitárius válságban lévő ,menekülőket be kell fogadni, alapvető ellátásukat, szolgáltetáspkat kell nyújtani, jogaikat megadni és integrálni kell. Ez az állampolgárok jofainak védelme és migránsok befogadása között helyes egyensúllyal valósuljon meg.

• 5. A legjobb politika.

A hözjó szolgálatában álló jotékony szeretet azonban készen áll a konfrontációra, párbeszédre. A pápa szerint a popolizmus a konszenzusokat saját javára használja ki. A legjobb politika védelmezi a munkát és hépességek kibontakozását.Találjon megoldásokat mind arra ami az alapvető jogokat támadja, kirekesztettség a társadalomból, kereskedelem emberi szervvekkel, kábítószerekkel, fegyverekkel, szexuális kizsákmányolás, rabszolgamunka, terrorizmus, szervezett bűnözés. Az emberiség szégyene az emberkereskedelem és az éhséget okozás bűntény, mert a táplálkozás elidegeníthetetlen jog. A pénzügyi spekulációk bebizonyították, hogy mésazárlásokj okozói, a pénz piac nem old meg mindent. Az ENSZ gyakorlatban legyen a szegénységet kiküszöbölt nemzetek családja. Mozdítsa elő a jogot az erő joga ellen.

• 6. Párbeszéd és barátság a társadalomban.

Senki sem haszontalan, mindenkitől lehet tanulni, a világ perifériái és őslakosai is fontosak, hogy életfelfogásunkban legyen, a mindenkivel való találkozás művészetére utal a pápa.

• 7. A megújult találkozás útjai.

A többiek szolgálatában nyilvánul meg a proaktív béke, mely kézműves és feladata sohasem ér véget. A pápa a békéhez kapcsolja a mindeki szeretetét, és amegbocsátást. Az elnyomók szeretete azt jelenti segítünk megváltozni neki. Igazságosságot és emlékkezetet jeleent a megbocsátás és nem büntelenséget. Ne altassuk az emlékezet, tartsuk életben a kollektív tudat lángját. Példaként Hirosimát és Nagaszakit emliti. Azon felül a jóra való emlékezés is fontos.

• 8. Vallások a testvériség szolgálatában a világon.

A vallási szövegek téves félreértelmezésen alapszik a terrorizmus.Illetve olyan politikából ered, ahhol az éhségből, szegénységből és elnyomásból származó következmény. Minden hívő alapvető joga a vallásszabadság, melyet garantálni kell és a vallások közötti béke lehetséges lesz. Bár az egyház nem foglalkozik a politikával, hanem a létezés politikai dimenzióival foglalkokozik, az egyhááz küüldetése nem az hogym a magánszférávba száműzze a hívőt. Mindezt teszi az átfogó emberi fejlődés és az általános közjó érdekében, az evangélium alapelveiknek megfelelően.

Végül kitér arra, hogy Ahmad et-Tajjeb főimámmal aláírt dokumentum t az Emberi Testvériségről a világbéke ls a békés együttélés érdekében tett vallási párbeszéd mérföldkőve volt, melyet a felek 2019 február 4.-én írt alá. A párbeszéd legyen az út és egymás kölcsönös megismerése legyen a módszer. Ebben az enciklikában ismételten felhívást tesz az emberi testvériség jegyében.