„Fermion” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő hozzáadása: sk:Fermión |
a Robot: következő hozzáadása: bn:ফার্মিয়ন, uk:Ферміон |
||
33. sor: | 33. sor: | ||
[[ar:فرميون]] |
[[ar:فرميون]] |
||
[[bg:Фермион]] |
[[bg:Фермион]] |
||
[[bn:ফার্মিয়ন]] |
|||
[[bs:Fermion]] |
[[bs:Fermion]] |
||
[[ca:Fermió]] |
[[ca:Fermió]] |
||
66. sor: | 67. sor: | ||
[[sv:Fermion]] |
[[sv:Fermion]] |
||
[[tr:Fermiyon]] |
[[tr:Fermiyon]] |
||
[[uk:Ферміон]] |
|||
[[ur:فیرمیون]] |
[[ur:فیرمیون]] |
||
[[vi:Fermion]] |
[[vi:Fermion]] |
A lap 2007. október 26., 05:38-kori változata
Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2...) spinű részecskéket. Azonos részecskék esetén teljesen antiszimmetrikus kvantumállapotot alkotnak. Teljesül rájuk a Pauli-elv,amely szerint nem lehet két azonos részecske azonos kvantumállapotban, szemben a bozonokkal. Enrico Fermiről nevezték el. Adott hőmérsékleten egy energiaszint átlagos betöltöttségét fermionok esetén a Fermi-Dirac-statisztika határozza meg.
Minden elemi részecske vagy fermion, vagy bozon. Az anyagi részecskék fermionok, a közvetítő részecskék és a Higgs-bozon bozonok. Fermionokból felépülő összetett részecskék lehetnek bozonok is (mint pl. a mezonok), fermionok is (mint. pl. a barionok), teljes spinüktől függően.
A Pauli-elv felelős az atomhéjak stabilitásáért, s így a kémia létezéséért, vagy a degenerált anyag stabilitásáért extrém nagy nyomás esetén (pl. neutroncsillag).
Példák fermionokra:
Részecske | spin (h/(2π)) |
---|---|
elektron | 1/2 |
kvarkok | 1/2 |
proton | 1/2 |
neutron | 1/2 |
Δ részecske (barion) | 3/2 |
neutrínó | 1/2 |