„Friedrich Krasser” változatai közötti eltérés

	Friedrich Krasser
Született	1818. április 28.; Szászsebes
Elhunyt	1893. február 16. (74 évesen); Nagyszeben
Foglalkozása	orvos, ; költő
Iskolái	Bécsi Egyetem
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2020. május 29., 12:39-kori változata

Friedrich Krasser (Szászsebes, 1818. április 28. – Nagyszeben, 1893. február 16.) erdélyi szász orvos, költő.

Élete

Atyja pékmester volt. A nagyszebeni gimnáziumban után a bécsi egyetemre ment, ahol 1844-ben szerzett orvosi diplomát. Párizsban tanult tovább; itt megismerkedett a szocialista tanokkal. 1846-ban sebészi oklevelet is nyert; mint gyakorló orvos Nagyszebenben telepedett le. 1848-ban Romániába költözött; 1850-ben azonban ismét visszatért Nagyszebenbe. 1869-ben Nápolyban részt vett a szocialisták által december 12-ére összehívott békekongresszuson.

Művészetében az orvosi gyakorlatban szerzett tapasztalatai és szociális érzékenysége tükröződnek. Egyaránt fellépett a katolikus dogmák és az agresszív magyarosítás ellen. Egyes versei pl. az Anti-Syllabus névtelenül jelentek meg, majd röpiratokon világszerte több nyelven terjesztették. Hasonlóan terjedtek a Ceterum censeo, Das Glas und die Bibel, Marseillaise des Christentums, Freie Schulen és Enzyklika című versei is.^[1]

A technika és a tudomány lelkes híveként 1869 nyarán kijelentette: „100 év múlva emberek repülnek a Holdra. Unokáink még élni fognak akkor.” Száz évvel ezután Krasser unokája, Hermann Oberth meghívottként jelen volt a Cape Canaveralon az Apollo–11 holdraszállásakor.^[2]^[3]

Művei

De coxalgia. Dissertatio inaugurualis. Vindobonae, 1844
Offenes Visir. Zeitgedichte. Hamburg, 1869. (Ism. Hermannstädter Zeitung 39. sz.)
Der Freidenker-Kongress in Neapel. Hermannstadt, 1870

Magyarul

Szózat a népbolondítókhoz és a néphez; közli K. B. g. [ford. Kreith Béla]; Budapesti Ny., Bp., 1891

Jegyzetek

↑ Michael Kroner: Dichterischer Protest gegen den 'Syllabus' des selig gesprochenen Papstes Pius IX. Siebenbürgische Zeitung, (2000. október 23.)
↑ Vasile Surcel: “Ucenicul” lui Jules Verne (Jules Verne "inasa") (román nyelven). [2008. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 16.)
↑ Petrina Calabalic: Părintele rachetelor (A rakéták atyja) (román nyelven). (Hozzáférés: 2008. november 16.)^{[halott link]}

Források

Cziráki Zsuzsanna: Az erdélyi szászok története: Erdélyi szász irodalomtörténet. Kozármisleny: Imedias. 2006. ISBN 963 87195 08
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.

Kapcsolódó szócikkek

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Michael Kroner: Dichterischer Protest gegen den 'Syllabus' des selig gesprochenen Papstes Pius IX. Siebenbürgische Zeitung, (2000. október 23.)

[2] Vasile Surcel: “Ucenicul” lui Jules Verne (Jules Verne "inasa") (román nyelven). [2008. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 16.)

[3] Petrina Calabalic: Părintele rachetelor (A rakéták atyja) (román nyelven). (Hozzáférés: 2008. november 16.)^{[halott link]}

[1]

[2]

[3]

@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 Művészetében az orvosi gyakorlatban szerzett tapasztalatai és szociális érzékenysége tükröződnek. Egyaránt fellépett a katolikus dogmák és az agresszív magyarosítás ellen. Egyes versei pl. az ''Anti-Syllabus'' névtelenül jelentek meg, majd röpiratokon világszerte több nyelven terjesztették. Hasonlóan terjedtek a ''Ceterum censeo'', ''Das Glas und die Bibel'', ''Marseillaise des Christentums'', ''Freie Schulen'' és ''Enzyklika'' című versei is.<ref>{{CitPer | aut = Michael Kroner | tit = Dichterischer Protest gegen den 'Syllabus' des selig gesprochenen Papstes Pius IX. | per = Siebenbürgische Zeitung | ann = 2000 | lun = 10 | die = 23 | url = http://www.siebenbuerger.de/zeitung/artikel/alteartikel/77-dichterischer-protest-gegen-den.html }}</ref>
-A technika és a tudomány lelkes híveként 1869 nyarán kijelentette: „100 év múlva emberek repülnek a Holdra. Unokáink még élni fognak akkor.” Száz évvel ezután Krasser unokája, [[Hermann Oberth]] meghívottként jelen volt a [[Cape Canaveral]]on az [[Apollo–11]] holdraszállásakor.<ref>{{cite web | url = http://zoom.jurnalul.ro/articole/113476/romni-in-maratonul-spatial.html | title = “Ucenicul” lui Jules Verne (Jules Verne "inasa") | accessdate = 2008-11-16 | author = Vasile Surcel | language = román }}</ref><ref>{{cite web | url = http://www.banateanul.ro/articol/ziar/timisoara/parintele-rachetelor/8780/ | title = Părintele rachetelor (A rakéták atyja) | accessdate = 2008-11-16 | author = Petrina Calabalic | language = román }}{{Halott link|url=http://www.banateanul.ro/articol/ziar/timisoara/parintele-rachetelor/8780/ |date=2019-04 }}</ref>
+A technika és a tudomány lelkes híveként 1869 nyarán kijelentette: „100 év múlva emberek repülnek a Holdra. Unokáink még élni fognak akkor.” Száz évvel ezután Krasser unokája, [[Hermann Oberth]] meghívottként jelen volt a [[Cape Canaveral]]on az [[Apollo–11]] holdraszállásakor.<ref>{{cite web | url = http://zoom.jurnalul.ro/articole/113476/romni-in-maratonul-spatial.html | title = “Ucenicul” lui Jules Verne (Jules Verne "inasa") | accessdate = 2008-11-16 | author = Vasile Surcel | language = román | archiveurl = https://web.archive.org/web/20080129094144/http://zoom.jurnalul.ro/articole/113476/romni-in-maratonul-spatial.html | archivedate = 2008-01-29 }}</ref><ref>{{cite web | url = http://www.banateanul.ro/articol/ziar/timisoara/parintele-rachetelor/8780/ | title = Părintele rachetelor (A rakéták atyja) | accessdate = 2008-11-16 | author = Petrina Calabalic | language = román }}{{Halott link|url=http://www.banateanul.ro/articol/ziar/timisoara/parintele-rachetelor/8780/ |date=2019-04 }}</ref>
 == Művei ==

Friedrich Krasser

Született	1818. április 28. Szászsebes
Elhunyt	1893. február 16. (74 évesen) Nagyszeben
Foglalkozása	orvos, költő
Iskolái	Bécsi Egyetem
Sablon • Wikidata • Segítség