Egysejtűek

Escherichia coli baktérium

Egysejtű élőlények, röviden egysejtűek olyan élőlények, amelyek több sejtből épülnek fel, szemben a többsejtű élőlényekkel, melyek egynél több sejtből állnak.

A legtöbb egysejtű mikroszkopikus méretű, azaz szabad szemmel nem látható (mikroorganizmus), de akadnak ritka kivételek. Ilyenek például:

• Valonia ventricosa – zöldmoszat, átmérője 1–4 cm
• Syringammina fragilissima – likacsosházú, akár 20 cm-es is lehet
• Thiomargarita namibiensis – a legnagyobb ismert baktérium, mérete jellemzően 0,1–0,3 mm, de akár 0,75 mm-es is lehet.

Egyes egysejtű élőlények bizonyos életszakaszukban képesek egyetlen, több sejtmaggal rendelkező halmazzá összeolvadni. Ilyenek például a nyálkagombák. Az egysejtű állatok eukarióta gerinctelenek; más néven protozoák, véglények. Az első állatok a Földön; vízben, illetve más állatokban élnek. Szaporodásuk egyszerű osztódós (ivartalan). 4 csoportjuk különül el: ostorosok, csillósok, gyökérlábúak (amőbák), spórások.

Egyes többsejtű élőlények bizonyos életszakaszukban képesek sejtjeik összeolvasztásával úgynevezett (egy sejtnek tekinthető) szincitiumot képezni. Ilyenek a nyálkaspórások.

Az egysejtűek háromféle módon tudnak mozogni: hosszú ostorokkal, rövid csillókkal vagy állábakkal.