„Tirünsz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Argosz egyértelműsítés |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
A palotába két kapun át lehetett bejutni, a [[megaron]] előtt minószi oszlopokkal övezett udvar volt, körülötte tűzhely, műhelyek, raktárak és lakószobák. Falait krétai hatású freskók díszítették. A megaront a 7. században Héra templomává alakították át. |
A palotába két kapun át lehetett bejutni, a [[megaron]] előtt minószi oszlopokkal övezett udvar volt, körülötte tűzhely, műhelyek, raktárak és lakószobák. Falait krétai hatású freskók díszítették. A megaront a 7. században Héra templomává alakították át. |
||
A [[mükénéi civilizáció]] bukása után a vár és a város is fokozatosan elnéptelenedett. [[Argosz]] a Kr. e. 5. században teljesen elpusztította. Mire a 2. században Pauszániász meglátogatta, Tirünsz már teljesen kihalt volt. [[Heinrich Schliemann]] tárta fel [[1884]] és [[1885]] között. A helyszínen ma is folyamatos feltárások folynak. |
A [[mükénéi civilizáció]] bukása után a vár és a város is fokozatosan elnéptelenedett. [[Argosz (város)|Argosz]] a Kr. e. 5. században teljesen elpusztította. Mire a 2. században Pauszániász meglátogatta, Tirünsz már teljesen kihalt volt. [[Heinrich Schliemann]] tárta fel [[1884]] és [[1885]] között. A helyszínen ma is folyamatos feltárások folynak. |
||
[[1999]]-ben a Világörökség listájára került. |
[[1999]]-ben a Világörökség listájára került. |
||
A lap 2007. október 7., 20:29-kori változata
Tirünsz (ógörög Τίρυνς újgörög Τίρυνθα) a mükénéi kultúra egyik fontos lelőhelye 18 kilométerre Naupliontól északra a Peloponésszoszi-félszigeten. é. sz. 37° 43′ 54″, k. h. 22° 45′ 42″
Már a neoloitikumtól kezdve lakott volt, építkezések nyomai a bronzkortól kimutathatók. Virágkorát Kr. e. 1400 és 1200 között élte. Leghíresebb látnivalói a palota, az erőd a küklopikus folyosókkal és falakkal, amik miatt az "erős falú" jelzőt kapta a város. Az ókorban Héraklész szülőhelyének tartották.
A palotába két kapun át lehetett bejutni, a megaron előtt minószi oszlopokkal övezett udvar volt, körülötte tűzhely, műhelyek, raktárak és lakószobák. Falait krétai hatású freskók díszítették. A megaront a 7. században Héra templomává alakították át.
A mükénéi civilizáció bukása után a vár és a város is fokozatosan elnéptelenedett. Argosz a Kr. e. 5. században teljesen elpusztította. Mire a 2. században Pauszániász meglátogatta, Tirünsz már teljesen kihalt volt. Heinrich Schliemann tárta fel 1884 és 1885 között. A helyszínen ma is folyamatos feltárások folynak.
1999-ben a Világörökség listájára került.