„Akt (művészet)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
28. sor: | 28. sor: | ||
* [https://books.google.hu/books?id=YDlIAQAAMAAJ&q=%22akt%22 Művészeti szótár], Grill Károly Könyvkiadó vállalata, Budapest - 1920. |
* [https://books.google.hu/books?id=YDlIAQAAMAAJ&q=%22akt%22 Művészeti szótár], Grill Károly Könyvkiadó vállalata, Budapest - 1920. |
||
* Dr. Bélley Pál: Kíváncsiak Klubja; ''Kiről nevezték el? Honnan ered?'' fejezet [http://mek.oszk.hu/00000/00057/html/09.htm#28 Miért akt a ruhátlan test?] - 1978 {{ISBN|963 223 138 4}} |
* Dr. Bélley Pál: Kíváncsiak Klubja; ''Kiről nevezték el? Honnan ered?'' fejezet [http://mek.oszk.hu/00000/00057/html/09.htm#28 Miért akt a ruhátlan test?] - 1978 {{ISBN|963 223 138 4}} |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
== További információk == |
== További információk == |
A lap 2019. augusztus 27., 16:10-kori változata
Az akt meztelen emberi testet ábrázoló alkotást jelent a képzőművészetben. Magyarországon német jövevényszóként terjedt el. Ebben az értelemben tanulmányrajz, festmény vagy szobor a ruhátlan emberi testről, a 19. században a latin actus szóból származtatva[m 1] meztelen vagy felöltözött modell alakjának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolása.
Az emberábrázolások kiemelkedő tárgya a képzőművészetben a meztelenség, ami erotikus tartalmával az egyik meghatározó téma a régmúlttól mind a mai napig.
Az aktábrázolást általában szimbolikus mondanivaló (például: Peter Paul Rubens: Ádám és Éva, Jan van Eyck: Utolsó ítélet) kifejezésére korlátozták a reneszánsz előtt, azóta az akt a műtermi és akadémiai gyakorlatban szokásos, többnyire rajzi előkészítése a figurális műnek. A fogalom idővel kitágult, ma a meztelen ember mindenféle ábrázolását jelöli. Meztelen embereket modellként már a középkorban is alkalmaztak, előbb a meztelen női testet ábrázoló művekhez is férfi modelleket. Nők aktmodellként való alkalmazása csak az 1500-as években vált általánossá.
Jegyzetek
- ↑ Német nyelvterületen az Akt szó ’cselekmény, felvonás, közösülés’ értelemben, már a művészi fogalom 19. századi kialakulás előtt is használatos volt.
Források
- Jullien, Francois: A meztelenség lényege (ford. Sujtó László), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2014 (Veszedelmes viszonyok), ISBN 9789639777323
- Lyka Károly: Az aktról a Művészet folyóiratban 1915-ben megjelent írása. Aranykeret Galéria Tudástárv. Szabó Nagy Katalin. [2009. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Szigetvári Péter: Ki gondolta volna?. nyest.hu, 2013. május 6.
- Tótfalusi István: Klasszikus szócsaládfák Nyelvünk görög és latin eredetű szavai (13-15. oldal: agere, actum 'űz, hajt, cselekszik' (latin) fejezet); Tinta kiadó - 2009. ISBN 978 963 9902 21 3
- Művészeti szótár, Grill Károly Könyvkiadó vállalata, Budapest - 1920.
- Dr. Bélley Pál: Kíváncsiak Klubja; Kiről nevezték el? Honnan ered? fejezet Miért akt a ruhátlan test? - 1978 ISBN 963 223 138 4
- Kenneth Clark: Az akt (Tanulmány az ideális formáról) ( Budapest, Corvina, 1986) ISBN 9631322211
További információk
- A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, Magyar Tudományos Akadémia. Nyelvtudományi Intézet Akadémiai Kiadó - 1967
- Szabó Béla: Gondolatok az aktfényképezésről I., online Fotó Art digitális és analóg fotómagazin - 2005. április
- Glamour stílusirányzat
- Az erotikus ábrázolások története