„Microvision” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor: 8. sor:
|gyártás vége = 1981.
|gyártás vége = 1981.
|adathordozó = Microvision [[ROM-kazetta]]
|adathordozó = Microvision [[ROM-kazetta]]
|processzor = [[Intel 8021]]/[[TI TMS1100]]@100 kHz (a kazettákon)
|processzor = [[Intel MCS-48|Intel 8021]]/[[TMS 1000|TI TMS1100]]@100 kHz (a kazettákon)
|memória = 32 nibble (16 byte) [[RAM]], 2K [[ROM]]
|memória = 32 nibble (16 byte) [[RAM]], 2K [[ROM]]
|kijelző = 16×16 [[képpont]], LCD
|kijelző = 16×16 [[képpont]], LCD
34. sor: 34. sor:


== Technikai részletek ==
== Technikai részletek ==
* [[Central processing unit|CPU]]: Intel 8021/[[TMS 1000|TI TMS1100]] (a játékkártyákon)
* [[Central processing unit|CPU]]: [[Intel MCS-48|Intel 8021]]/[[TMS 1000|TI TMS1100]] (a játékkártyákon)
* Képernyő: 16×16 képpontos LCD
* Képernyő: 16×16 képpontos LCD
* Regiszterszélesség: 4 bit (TMS1100), 8 bit (8021)
* Regiszterszélesség: 4 bit (TMS1100), 8 bit (8021)
70. sor: 70. sor:


== Fordítás ==
== Fordítás ==
* {{Fordítás|en|Microvision|oldid=912200814}}
* {{Fordítás|en|Microvision|oldid=912245462}}


== Források ==
== Források ==

A lap 2019. augusztus 24., 08:57-kori változata

Microvision
Általános adatok
GyártóMilton Bradley Company
TípusKézikonzol
GenerációMásodik generáció
Megjelenés ideje1979. november
Gyártás vége1981.
Technikai jellemzők
AdathordozóMicrovision ROM-kazetta
ProcesszorIntel 8021/TI TMS1100@100 kHz (a kazettákon)
Memória32 nibble (16 byte) RAM, 2K ROM
Kijelző16×16 képpont, LCD
A Wikimédia Commons tartalmaz Microvision témájú médiaállományokat.

A Microvision (más néven MB Microvision) kézi videojáték-konzol, az első amely cserélhető játékkazettákat használ.[1] A konzolt a Milton Bradley Company jelentette meg 1979 novemberében.[2] A Microvisiont Jay Smith mérnök tervezte, aki később a Vectrexet is megtervezte. A Microvision hordozhatósága és kazettaalapú rendszere mérsékelt sikerhez vezetett, a Smith Engineering 15 millió dolláros bevételhez jutott a rendszer megjelenésének első évében. A játékkazetták rendkívül alacsony száma, a kis kijelző és az ismert otthoni videojáték-vállalatok támogatásának hiánya 1981-ben a konzol gyártásának megszűnéséhez vezetett.[3] Okada Szatoru, a Nintendo Research & Development 1 részlegének egykori vezére azt állította, hogy a Microvision ihlette a Nintendo Game & Watch kézi videojáték-konzolsorozatát, melyet úgy terveztek, hogy az megkerülje a Microvision korlátozottságait.[4]

Gyártás

A Microvisionnek a legtöbb későbbi videojáték-konzollal ellentétben nincs beépített processzora, helyette inkább a játékok kazettáján kapott az helyet.[5][6][7] Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy maga a konzol a játékok irányításra használt gombokból, az LCD-panelből és az LCD-kontrollerből áll.[5][7]

Az első Microvision-játékkazettákat Intel 8021 (a Signeticstől keresztlicencelve) és Texas Instruments TMS1100 processzorokkal is szerelték. A Milton Bradley a vásárlási nehézségek miatt később kizárólag a TMS1100 processzorokra váltott, még az eredetileg a 8021 processzorra írt játékokat is átírták rá. Ugyan a TMS1100 egyszerűbb eszköz volt, azonban több memóriával és kisebb energiafelhasználással rendelkezett mint a 8021. A Microvision első kiadásának futtatásához két elemre volt szükség a 8021 nagyobb energiafelhasználása végett, viszont a későbbi, kizárólag a TMS1100-re kifejlesztett egységeknek már egy is elég volt. Ugyan az elemtartót két 9 voltos elem befogadására tervezték, azonban ha az egyik helyes, míg a másik helytelen polaritással van belehelyezve, akkor a két elem rövidre zár és túlmelegszik. Erre azt a megoldást választották a későbbi modelleken, hogy az egyik elemrekeszből eltávolították a terminálokat. A Milton Bradley a gyártási öntőformák lecserélésnek magas ára miatt nem távolította el a második elemrekeszt, helyette az eltávolított terminálú elemrekeszt tartalékelem-tartónak nevezték.

Problémák

Látható képernyőkárosodás egy felnyitott Microvision-egységen

A Microvision-egységek és -játékkártyák valamelyest ritkáknak mondhatóak.[forrás?] A még fennmaradt egységek három főbb problémára fogékonyak: a „képernyőrothadásra”, a szikrakisüléses károkra, valamint a billentyűblokk elromlására.

Képernyőrothadás

A Microvision LCD-kijelzőinek gyártási technológiája a modern normákkal szemben primitívnek mondható. A gyártás során keletkező rossz tömítés és a szennyeződések a „képernyőrothadásnak” nevezett állapothoz vezethetnek. A folyadékkristályok spontán módon kiszivároghatnak és visszafordíthatatlanul elsötétedhetnek, ami ugyan még egy játszható játékkártyához vezethet, ami azonban nem képes helyesen kirajzolni a játékot. Amíg az extrém magas hőmérséklet által okozott károk könnyedén elkerülhetőek, addig a képernyőrothadás ellen nem lehet semmit sem tenni.[8]

Szikrakisüléses károk

Az egység egyik jelentős tervezési hiányossága, hogy a játékkártyákra szerelt mikroprocesszorok nem rendelkeznek szikrakisülés elleni védelemmel, pedig közvetlenül a Microvision-egységet és a játékkártyákat összekötő réz lábakra vannak kapcsolva. Ha a felhasználó kinyitja a lábakat eltakaró, azok védelmére szolgáló tolóajtót, akkor a processzor ki lehet téve a felhasználóban felgyülemlő elektromos töltésnek. Ha a felhasználóban lényegesebb mennyiségű elektromos töltés gyűlt fel, akkor az az ajtó széléről vagy akár az ajtón keresztül is átmehet (dielektromos meghibásodás). A játékkártyákban lévő alacsony feszültségű integrált áramkör különösképpen érzékeny a szikrakisülésekre, néhány tíz, az ember által nem érezhető mennyiségű volt is elpusztíthatja azt, ezzel használhatatlanná téve a játékkártyát. Ezt a jelenséget John Elder Robison, a Milton Bradley egykori mérnöke a Look Me in the Eye című könyvében részletesen is leírta.

A billentyűblokk meghibásodása

A Microvision-egységen nincsenek különálló gombok, hanem magán az egységen kapott helyet egy tizenkét gombos billentyűblokk, melyek kapcsolói vastag, rugalmas műanyagréteg alatt kaptak helyet. A játékkártyák alján kivágások vannak a gombokhoz. Mivel a játékok különböző gombfunkciókat kívánhattak meg, ezért a kivágásokat vékony műanyagdarabokkal fedték le, melyekre a gombok adott játékhoz való funkcióját nyomtatták rá. Ezzel az a probléma, hogy a gombok lenyomása kinyújtja a nyomtatott műanyagokat, melyek végül elszakadhatnak. Számos korai játékot úgy programoztak, hogy az adott funkció nem a gomb lenyomásával, hanem annak felengedésével indult be. Ennek eredményeképp előfordulhat, hogy a felhasználók erősebben nyomták le a gombokat, mivel semmiféle visszacsatolást nem kaptak arról, hogy lenyomták az adott gombot. Ez amiatt volt, hogy a tervezési fázisban használt billentyűblokkok eltértek a gyártásba került egységekétől; a prototípusként használt billentyűblokkok érezhető visszajelzést adtak a gombok lenyomásakor, ami viszont a gyártásba került egységekbe már nem került be.[forrás?]

Technikai részletek

  • CPU: Intel 8021/TI TMS1100 (a játékkártyákon)
  • Képernyő: 16×16 képpontos LCD
  • Regiszterszélesség: 4 bit (TMS1100), 8 bit (8021)
  • Processzorsebesség: 100 kHz
  • RAM: 64 byte (a CPU-ra integrálva)
  • ROM: 2K (TMS100), 1K (8021)
  • ROM-kazetta: 2K (TMS 1100), 1K (8021) (a CPU-ra integrálva; minden játék CPU-ja eltérő)
  • Grafikai processzor: LCD Custom Driver (melyet, a Hughes gyártott)
  • Hang: Piezo csipogó
  • Bemenet: tizenkét gombos billentyűblokk, evező
  • Áramellátás: egy vagy két 9 voltos elem a korai Microvision-egységeknél, egy 9 voltos elem a későbbi Microvision-egységeknél
  • Teljesítménydisszipáció: 110 mW (TMS 1100), 1 W (8021)

Játékok

A Microvisionre mindössze tizenkét játék jelent meg.

  • Nyitócímek – 1979
  • 1979
    • Mindbuster
    • Star Trek: Phaser Strike (később Phaser Strike; Németországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban Shooting Star, míg Franciaországban Cannon Phaser címen jelent meg)[9]
    • Vegas Slots
  • 1980
    • Baseball
    • Sea Duel (Németországban See-Duell címen forgalmazták)
  • 1981
  • 1982
  • Törölt
    • Barrage (1982-ben kellet volna megjelennie)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Microvision című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  1. ↑ Sfetcu, Nicolae. Game Preview (angol nyelven). Nicolae Sfetcu (2014. május 4.) 
  2. ↑ www.lookingtodraw.com, MICHAEL J. BARNES, ILTD DESIGN SERVICES,: PC Timeline. The Freeman PC Museum... Largest Collection of Vintage Computers On The Web.. (Hozzáférés: 2017. január 22.)
  3. ↑ Donald Melanson, March 3, 2006, A Brief History of Handheld Video Games Engadget
  4. ↑ Barder, Ollie: New Interview With Satoru Okada Delves Into The Hidden History Behind Nintendo's Gaming Handhelds. Forbes.com , 2016. december 31. (Hozzáférés: 2017. január 22.)
  5. ↑ a b Milton Bradley Microvision (U.S.). Handheld Museum . [2018. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 2.) „the console itself is nothing more than controls, LCD panel and a controller chip for the LCD panel. Each cartridge contains the microprocessor, which happens to have a small amount of ROM space on it that MB loaded the game code onto.”
  6. ↑ MB Microvision Handheld Games Console. Simply Eighties . [2017. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 2.) „In fact, it was the cartridge itself that contained the CPU, and just to confuse everyone two different ones were used.”
  7. ↑ a b Milton Bradley Microvison (1979 – 1981). Museum of Obsolete Media . [2018. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 7.) „The main unit was little more than a housing for the display, batteries, switches and controller, while the brains of each game was a combined microprocessor/memory chip inside the clip-on cartridge.”
  8. ↑ Vinciguerra, Robert: Milton Bradley Microvision: The World's First Handheld Game Console. The Rev. Rob Times. (Hozzáférés: 2013. december 26.)
  9. ↑ Huber, Joseph M.: Microvision FAQ. GameFAQs. (Hozzáférés: 2014. április 28.)

Sablon:Második generációs videojáték-konzolok

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Microvision&oldid=21630678”