Microvision

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Microvision
Microvision konzol Block Buster játékkazettával
Microvision konzol Block Buster játékkazettával
Általános adatok
Gyártó Milton Bradley Company
Típus Kézikonzol
Generáció Második generáció
Megjelenés ideje 1979. november
Bemutatkozó ár 49,99 US$
Gyártás vége 1981.
Technikai jellemzők
Adathordozó ROM-kazetta
Processzor Intel 8021/TI TMS1100@100 kHz (a kazettákon)
Memória 32 nibble (16 byte) RAM, 2K ROM
Kijelző 16×16 képpont, LCD
A Wikimédia Commons tartalmaz Microvision témájú médiaállományokat.

A Microvision (más néven Milton Bradley Microvision vagy MB Microvision) kézi videójáték-konzol, az első amely cserélhető játékkazettákat használ.[1] A konzolt a Milton Bradley Company jelentette meg 1979 novemberében 49,99 amerikai dolláros fogyasztói áron.[2][3][4]

A Microvisiont Jay Smith mérnök tervezte, aki később a Vectrexet is megtervezte. A Microvision hordozhatósága és kazettaalapú rendszere mérsékelt sikerhez vezetett, a Smith Engineering 15 millió dolláros bevételhez jutott a rendszer megjelenésének első évében. A játékkazetták rendkívül alacsony száma, a kis kijelző és az ismert otthoni videójáték-vállalatok támogatásának hiánya 1981-ben a konzol gyártásának megszűnéséhez vezetett.[5] Okada Szatoru, a Nintendo Research & Development 1 részlegének egykori vezére azt állította, hogy a Microvision ihlette a Nintendo Game & Watch kézi videójáték-konzolsorozatát, melyet úgy terveztek, hogy az megkerülje a Microvision korlátozottságait.[6]

Gyártás[szerkesztés]

A Microvisionnek a legtöbb későbbi videójáték-konzollal ellentétben nincs beépített processzora, helyette inkább a játékok kazettáján kapott az helyet.[7][8][9] Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy maga a konzol a játékok irányításra használt gombokból, az LCD-panelből és az LCD-kontrollerből áll.[7][9]

Az első Microvision-játékkazettákat Intel 8021 (a Signeticstől keresztlicencelve) és Texas Instruments TMS1100 processzorokkal is szerelték. A Milton Bradley a vásárlási nehézségek miatt később kizárólag a TMS1100 processzorokra váltott, még az eredetileg a 8021 processzorra írt játékokat is átírták rá. Ugyan a TMS1100 egyszerűbb eszköz volt, azonban több memóriával és kisebb energiafelhasználással rendelkezett mint a 8021. A Microvision első kiadásának futtatásához két elemre volt szükség a 8021 nagyobb energiafelhasználása végett, viszont a későbbi, kizárólag a TMS1100-re kifejlesztett egységeknek már egy is elég volt. Ugyan az elemtartót két 9 voltos elem befogadására tervezték, azonban ha az egyik helyes, míg a másik helytelen polaritással van belehelyezve, akkor a két elem rövidre zár és túlmelegszik. Erre azt a megoldást választották a későbbi modelleken, hogy az egyik elemrekeszből eltávolították a terminálokat. A Milton Bradley a gyártási öntőformák lecserélésnek magas ára miatt nem távolította el a második elemrekeszt, helyette az eltávolított terminálú elemrekeszt tartalékelem-tartónak nevezték.

A Milton Bradley elsősorban az asztali Vectrex rendszer népszerűsítésére helyezte a hangsúlyt, ezzel is hozzájárulva a Microvision gyenge kereskedelmi teljesítményéhez.[10]

Problémák[szerkesztés]

Látható képernyőkárosodás egy felnyitott Microvision-egységen

A Microvision-egységek és -játékkártyák valamelyest ritkáknak mondhatóak.[forrás?] A még fennmaradt egységek három főbb problémára fogékonyak: a „képernyőrothadásra”, a szikrakisüléses károkra, valamint a billentyűblokk elromlására.

Képernyőrothadás[szerkesztés]

A Microvision LCD-kijelzőinek gyártási technológiája a modern normákkal szemben primitívnek mondható. A gyártás során keletkező rossz tömítés és a szennyeződések a „képernyőrothadásnak” nevezett állapothoz vezethetnek. A folyadékkristályok spontán módon kiszivároghatnak és visszafordíthatatlanul elsötétedhetnek, ami ugyan még egy játszható játékkártyához vezethet, ami azonban nem képes helyesen kirajzolni a játékot. Amíg az extrém magas hőmérséklet által okozott károk könnyedén elkerülhetőek, addig a képernyőrothadás ellen nem lehet semmit sem tenni.[11]

Szikrakisüléses károk[szerkesztés]

A korai egységek egyik jelentős tervezési hiányossága, hogy a játékkártyákra szerelt mikroprocesszorok nem rendelkeznek szikrakisülés elleni védelemmel, pedig közvetlenül a Microvision-egységet és a játékkártyákat összekötő réz lábakra vannak kapcsolva. Ha a felhasználó kinyitja a lábakat eltakaró, azok védelmére szolgáló tolóajtót, akkor a processzor ki lehet téve a felhasználóban felgyülemlő elektromos töltésnek. Ha a felhasználóban lényegesebb mennyiségű elektromos töltés gyűlt fel, akkor az az ajtó széléről vagy akár az ajtón keresztül is átmehet (dielektromos meghibásodás). A játékkártyákban lévő alacsony feszültségű integrált áramkör különösképpen érzékeny a szikrakisülésekre, néhány tíz, az ember által nem érezhető mennyiségű volt is elpusztíthatja azt, ezzel használhatatlanná téve a játékkártyát. Ezt a jelenséget John Elder Robison, a Milton Bradley egykori mérnöke a Look Me in the Eye című könyvében részletesen is leírta; Robinson elmondása szerint a hiba az 1979-es karácsonyi szezonban annyira jelentős volt – az egységek közel 60%-át hibásként visszavitték a vásárlók – hogy jelentős pánikot keltett a Milton Bradley-alkalmazottak között és a statikus töltés jobb elvezetése érdekében a későbbi Microvision-egységekben és a gyártósorokban is módosításokat kellett végrehajtani.[12]

A billentyűblokk meghibásodása[szerkesztés]

A Microvision-egységen egy tizenkét gombos billentyűblokk van, melyek kapcsolói vastag, rugalmas műanyagréteg alatt kaptak helyet. A játékkártyák alján kivágások vannak a gombokhoz. Mivel a játékok különböző gombfunkciókat kívánhattak meg, ezért a kivágásokat vékony műanyagdarabokkal fedték le, melyekre a gombok adott játékhoz való funkcióját nyomtatták rá. Ezzel az a probléma, hogy a gombok lenyomása kinyújtja a nyomtatott műanyagokat, melyek végül elszakadhatnak. Számos korai játékot úgy programoztak, hogy az adott funkció nem a gomb lenyomásával, hanem annak felengedésével indult be. Ennek eredményeképp előfordulhat, hogy a felhasználók erősebben nyomták le a gombokat, mivel semmiféle visszacsatolást nem kaptak arról, hogy lenyomták az adott gombot. Ez amiatt volt, hogy a tervezési fázisban használt billentyűblokkok eltértek a gyártásba került egységekétől; a prototípusként használt billentyűblokkok érezhető visszajelzést adtak a gombok lenyomásakor, ami viszont a gyártásba került egységekbe már nem került be.[forrás?]

Technikai részletek[szerkesztés]

A Block Buster című játék nyomtatott áramköre, melyen látható a TMS1100-családba tartozó TI3496 processzor
  • CPU: Intel 8021/TI TMS1100 (a játékkártyákon)
  • Képernyő: 16×16 képpontos LCD[4]
  • Regiszterszélesség: 4 bit (TMS1100), 8 bit (8021)
  • Processzorsebesség: 100 kHz
  • RAM: 16 byte (a CPU-ra integrálva)
  • ROM: 2K (TMS100), 1K (8021)
  • ROM-kazetta: 2K (TMS 1100), 1K (8021) (a CPU-ra integrálva; minden játék CPU-ja eltérő)
  • Grafikai processzor: LCD Custom Driver (melyet a Hughes gyártott)
  • Hang: Piezo csipogó
  • Bemenet: tizenkét gombos billentyűblokk, evező
  • Áramellátás: egy vagy két 9 voltos elem a korai Microvision-egységeknél, egy 9 voltos elem a későbbi Microvision-egységeknél
  • Teljesítménydisszipáció: 110 mW (TMS 1100), 1 W (8021)

Játékok[szerkesztés]

A Microvision-játékkazetták Észak-Amerikában bézs színben jelentek meg, azonban Európában több különböző színt kaptak és a játékok sorszámozva voltak a dobozukon.

A konzolra összesen tizenkettő játék jelent meg.

   A piros háttér a törölt játékokat jelzi.
# Észak-amerikai cím További címek Sorszám (EU) Kiadási dátum Mikroprocesszor[13]
1 USABlock Buster UKBlock Buster
GERBlock Buster
NEDBlock Buster
ITABlock Buster
FRACasse Brique
UK1
GER1
NED1
ITA1
FRA1
1979. november TI MP3496–N1 vagy TI MP3450A
2 USABowling UKBowling
GERBowling
NEDBowling
ITABowling
FRABowling
UK2
GER2
NED2
ITA2
FRA2
1979. november TI MP3475NLL
3 USAConnect Four UKConnect 4
GER4 Gewinnt
NEDVeir Op’n Rij
ITAForza 4
FRAPuissance 4
UK5
GER5
NED5
ITA5
FRA5
1979. november Signetics Intel 8021
4 USAPinball UKPinball
GERPinball
NEDFlipper
ITAFlipper
FRAFlipper
UK4
GER4
NED4
ITA4
FRA4
1979. november TI MP3455NLL
5 USAMindbuster N/A N/A 1979. TI MP3457NLL
6 USAStar Trek: Phaser Strike
(később Phaser Strike)
UKShooting Star
GERShooting Star
NEDShooting Star
ITAShooting Star
FRAShooting Star
UK3
GER3
NED3
ITA3
FRA3
1979. TI MP3545
7 USAVegas Slots N/A N/A 1979. ?
8 USABaseball N/A N/A 1980. ?
9 USASea Duel UKSea Duel
GERSee-Duell
NEDDuel
ITADuello Sul Mare
FRABataille Navale (Battleship)
UK6
GER6
NED6
ITA6
FRA6
1980. ?
10 USAAlien Raiders UKSpace Blitz
GERBlitz
NEDBlitz
ITABlitz
FRABlitz
UK7
GER7
NED7
ITA7
FRA7
1981. ?
11 USACosmic Hunter N/A N/A 1981. ?
12 N/A UKSuper Block Buster
GERSuper Blockbuster
ITASuper Block Buster
FRASuper Casse Brique (Super Brick Breaker)
UK8
GER8
ITA8
FRA8
1982. ?
13 Barrage ? ? Nem jelent meg
(a tervek szerint 1982-ben jelent volna meg)
?

Megjelenése a popkultúrában[szerkesztés]

A Microvision szerepel a Péntek 13. – II. rész (1981) című filmben.[3]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Microvision című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  1. Sfetcu, Nicolae. Game Preview (angol nyelven). Nicolae Sfetcu (2014. május 4.) 
  2. www.lookingtodraw.com, MICHAEL J. BARNES, ILTD DESIGN SERVICES,: PC Timeline. The Freeman PC Museum... Largest Collection of Vintage Computers On The Web.. (Hozzáférés: 2017. január 22.)
  3. a b Milton Bradley Microvision – Pop Culture Maven (amerikai angol nyelven), 2014. február 19. (Hozzáférés: 2020. július 21.)
  4. a b Microvision by Milton Bradley – The Video Game Kraken (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. augusztus 6.)
  5. Donald Melanson, March 3, 2006, A Brief History of Handheld Video Games Engadget
  6. Barder, Ollie: New Interview With Satoru Okada Delves Into The Hidden History Behind Nintendo's Gaming Handhelds. Forbes.com , 2016. december 31. (Hozzáférés: 2017. január 22.)
  7. a b Milton Bradley Microvision (U.S.). Handheld Museum . [2018. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 2.) „the console itself is nothing more than controls, LCD panel and a controller chip for the LCD panel. Each cartridge contains the microprocessor, which happens to have a small amount of ROM space on it that MB loaded the game code onto.”
  8. MB Microvision Handheld Games Console. Simply Eighties . [2017. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 2.) „In fact, it was the cartridge itself that contained the CPU, and just to confuse everyone two different ones were used.”
  9. a b Milton Bradley Microvison (1979 – 1981). Museum of Obsolete Media . [2018. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 7.) „The main unit was little more than a housing for the display, batteries, switches and controller, while the brains of each game was a combined microprocessor/memory chip inside the clip-on cartridge.”
  10. (1998. január 1.) „Video Game Timeline”. Electronic Gaming Monthly (102), 124. o, Kiadó: Ziff Davis.  
  11. Vinciguerra, Robert: Milton Bradley Microvision: The World's First Handheld Game Console. The Rev. Rob Times, 2007. november 25. [2013. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 26.)
  12. Chapter 21: Being Young Executives, Look Me in the Eye (english nyelven). Three Rivers Press, 197-203. o. (2007. szeptember 25.). ISBN 978-0-307-39598-6 
  13. https://atarihq.com/danb/MicrovisionCarts.shtml