„Csáky Kálmán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Xing (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Körösszeghi és adorjáni gróf '''Csáky Kálmán''' ([[Kassa]], 1836. november 6. – [[Budapest]], 1894. december 9.) császári és királyi kamarás, magyar királyi honvédhuszár-ezredes, a magyar főrendiház tagja, Nagyküküllő vármegye főispánja, országgyűlési képviselő. |
Körösszeghi és adorjáni gróf '''Csáky Kálmán''' ([[Kassa]], 1836. november 6. – [[Budapest]], 1894. december 9.)<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C337-17W4-C?i=120&cat=229487 Halálesete bejegyezve a terézvárosi rk. halotti akv. 932/1894. fsz. alatt]</ref> császári és királyi kamarás, magyar királyi honvédhuszár-ezredes, a magyar főrendiház tagja, Nagyküküllő vármegye főispánja, országgyűlési képviselő. |
||
==Élete== |
==Élete== |
||
A lap 2019. július 1., 22:23-kori változata
Körösszeghi és adorjáni gróf Csáky Kálmán (Kassa, 1836. november 6. – Budapest, 1894. december 9.)[1] császári és királyi kamarás, magyar királyi honvédhuszár-ezredes, a magyar főrendiház tagja, Nagyküküllő vármegye főispánja, országgyűlési képviselő.
Élete
Csáky Tivadar gróf és Rholly Klára fia. Katonai pályára lépvén, a grazi katonai intézetben nyerte kiképeztetését, azután a közös hadseregbe lépett, melyet azonban birtokai kezelése végett elhagyott. Az 1861. évi országgyűlésen részt vett a főrendiház tárgyalásaiban. Szepes megyében, ahol szép birtokkal rendelkezett, tiszteletbeli főjegyző és a gazdasági egylet elnöke volt és a magyar szellem fejlesztésére megyéjében nagy befolyást gyakorolt. 1863. október 10-én Welbachban feleségül vette Csáky Natáliát (1842-1929). A honvédség újjászervezésekor mint kapitány a huszárok közé lépett és ezután kizárólag katonai hivatásának élt. 1882. november 26-tól ezredes és eleinte a Debrecenben állomásozó 2. huszárezred parancsnokságával, majd a 2. lovas-dandár-parancsnokság vezetésével bizatott meg Budapesten.
Cikkeket írt a Vadász- és Versenylapba: A lótenyésztés emeléséről (1858.) és Válasz a honvédség lovai c. cikkre (1873.)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
- Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888.
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.