„Kizsákmányolás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
==Marxista elmélet== |
==Marxista elmélet== |
||
Marx kizsákmányolás-elmélete a [[marxista közgazdaságtan]] egyik fő eleme, néhány társadalomkutató szerint egyenesen a marxizmus sarokköve. Marx a [[skót felvilágosodás]] gondolkodóinak tulajdonította a materialista történelemszemlélet kezdeményezését.<ref>Andrew Reeve, ''Modern Theories of Exploitation''"</ref> [[A gothai program kritikája]] című művében Marx rögzítette azokat az elveket, amelyek szerint a javak elosztásának a [[szocializmus]]ban és a [[kommunizmus]]ban történnie kell, azaz a munka szerint elosztás illetve a szükségletek szerinti elosztás elveit. |
|||
A kizsákmányolás Marx szerint az, amikor ezek az elvek nem érvényesülnek, amikor a dolgozók nem jutnak hozzá munkájuk ellenértékéhez az elvégzett munkájuk, illetve a szükségleteik szerint.<ref name="Jon Elster pp. 3-17">Jon Elster, "Exploring Exploitation", ''The Journal of Peace Research'', Vol. 15, No. 1, pp. 3-17</ref> |
|||
===A többletmunka és a munkaérték-elmélet=== |
===A többletmunka és a munkaérték-elmélet=== |
||
A lap 2019. január 10., 10:44-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A kizsákmányolás fogalma több, egymástól lényegesen eltérő érelemben használatos. Általános értelemben valamely erőforrás túlzott mértékben történő igénybevétele. Ilyen értelemben beszélünk a természeti erőforrások kizsákmányolásáról. Társadalmi téren a kizsákmányolás fogalma alávetett emberek által termelt értékek ellenszolgáltatás nélküli kisajátítása értelmében használatos. A szó jelentése ebben az összefüggésben erősen pejoratív, erkölcsileg elítélendő, kegyetlen kiszipolyozással egyenértékű.
A marxista közgazdaságtan, ami a szó elterjedéséhez túlnyomórészt járult hozzá, ezt a fogalmat sokkal semlegesebb értelemben használja és minden magántulajdonon alapuló gazdasági rendszer természetes részének tartja. Ebből a szempontból a kizsákmányolás az idegen munka terméke egy részének elsajátítása a termelőeszközök magántulajdona révén. A dolgozók megkapják munkájuk eredményéből a saját létfenntartásukhoz szükséges részt, az e feletti többletterméket a munkaeszközök tulajdonosa tartja meg magának.
Marxista elmélet
Marx kizsákmányolás-elmélete a marxista közgazdaságtan egyik fő eleme, néhány társadalomkutató szerint egyenesen a marxizmus sarokköve. Marx a skót felvilágosodás gondolkodóinak tulajdonította a materialista történelemszemlélet kezdeményezését.[1] A gothai program kritikája című művében Marx rögzítette azokat az elveket, amelyek szerint a javak elosztásának a szocializmusban és a kommunizmusban történnie kell, azaz a munka szerint elosztás illetve a szükségletek szerinti elosztás elveit.
A kizsákmányolás Marx szerint az, amikor ezek az elvek nem érvényesülnek, amikor a dolgozók nem jutnak hozzá munkájuk ellenértékéhez az elvégzett munkájuk, illetve a szükségleteik szerint.[2]
A többletmunka és a munkaérték-elmélet
A marxista elmélet kritikája
Más elméletek
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az exploitation of labour című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.